A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1977-09-01 / 9. szám
-388lünk — nem is olyan rettenetes. Krisztus legyőzte a halált.. . A győzedelmesnek és mindent pusztítónak látszó halál elvesztette erejét: Jézus példájából tudjuk, hogy Isten még a halálnak is Ura és megmenti az örök haláltól a benne hívőket. Az Isten-dicsőítés első lépése függőségünk elismerése és Isten hatalmának és erejének megvallása. Ennek tudatában a hívő ember hálatelt szívvel fordul a Teremtőhöz, akitől az életet kapta és dicsőítő himnuszt zeng legnagyobb jótevőjének saját életéért és az egész teremtésért. A gonoszság és a halál szemlélete sem keseríti el, hanem Istenhez fordítja tekintetét és megköszöni, hogy mindettől egy napon teljesen megszabadítja majd. Hálát ad, dicsőíti Istent nagy jóságáért, hogy Jézus Krisztus halálában megmutatta neki a halál erőtlenségét Istennel szemben. Ezt a győzelmet ünnepli, és ezért a győzelemért dicsőíti az Istent minden alkalommal, amikor imádságaiban hozzá fordul, hogy legyen meg az Isten a- karata, és főleg akkor, amikor az Eucharisztiát ünnepelve hitvallást tesz: Halálodat hirdetjük Urunk, amíg el nem jössz és megszabadítasz az örök haláltól. A hajó kapitánya időnként ránéz az iránytűre és újra-meg-újra a helyes irányba fordítja a hajó kormányát. Az Eucharisztia ünneplése előtt mi is Krisztusra, példaképünkre nézünk, és az ő életéhez hasonlítjuk életünket. Élete Isten dicsőítése volt, mert tudta, mennyire függ Istentől. Függőségünk tudatában mi is dicsőítő himnuszba kezdünk s ezt tetteinkkel folytatjuk mindennapi életünkben. M e ty kó Edit Nem akkor halsz te meg... Ha kezed fáradtan hullik le egyszer, ha futó lábaidnak ”megállj”-t int lassúdó lüktetést diktáló szíved, ha szemedet bágyadt gyengeség lefogja, ha majd a világ gyenge zörejétől dobhártyád membránja halkan megremeg, és sóhajtani sincs erőd.. . nem akkor halsz te meg. Ha könnyed árjának nem tudsz gátat vetni, ha fejed zúgása viharrá tornyosul, ha szívedet jéghideg kéz fogja marokra, ha szemed a napfényben nem lát csak éjszakát, ha lelked sajkája, mint dióhéjj táncol, s a nyugalom előtted délibábként lebeg. . . Ha az Ur kezét egyszer elengeded, akkor halsz te meg. Csak akkor halsz te meg. 1970. szeptember
