A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1977-08-01 / 8. szám
-370A kommunista hatóságok - ismeretes - politikamentessége ellenére ár-. talmasnak tekintették a Chartát. Ellenpropagandájuk ugyan mindjárt kezdetben egész Csehszlovákia területére kiterjedt, a rendó'rség tevékenysége mégis inkább a cseh, mint szlovák országrészre szorítkozott. Valószínűen azért, mert az ottani élénkebb kulturális és intellektuális légkörben érezhetőbb a politikai elnyomás és e miatt erősebb az ellenállás is, mint Szlovákiában. A rendszer egyébként is arra törekszik, hogy elválassza a cseh ügyeket a szlovák ügyektől. Az óvóintézkedése- ket természetesen ott is megtették: Pozsonyban is, más szlovák egyetemeken és főiskolákon is nagyon rajta tartotta a szemét az ottani politikai rendőrség. A Charta rendkívüli hatása mellett a katolikusok sem a cseh püspökök mehettek el szótlanul. Az iratban fölvetett problémák az egyházat is közelről érintették, hiszen a vallás-szabadság kérdése is felmerült. De ezenkívül az a tény is elkerülhetetlenné tette az egyház állásfoglalását, hogy itt nem-keresztény aláírók vallottak színt a vallás-szabadság mellett és köztük kommunisták fejezték ki aggodalmukat a katolikus papok lelkipásztori munkájának megkötöttségei felett. A csehszlovák közvélemény tudatában volt annak, hogy az egyház az állam és a párt részéről olyan állandó nyomás és ellenőrzés alatt áll, hogy nem várható a püspöki kar részéről egészen egyértelmű állásfoglalás a Charta mellett. De az is világos volt hívők és nem hívők előtt, hogy az egyháztól - ha hitelét meg a- kaija őrizni — valamilyen nyüatkozatnak kell jönnie még egy totális rendszerű államban is akkor, amikor az emberi szabadságjogokról van szó. Pesszimista nyugati körök attól tartottak, hogy a csehszlovák főpapokat arra fogják kényszeríteni, hogy elítélően nyilatkozzanak a Chartáról. Amikor aztán az egyház nyilvános állásfoglalása megtörtént, a külföldi megfigyelőket meglepte, hogy két nyilatkozat jelent meg. Az egyik a cseh püspöki karé, Msgr. Frantisek Tomasek, prágai apostoli adminisztrátor aláírásával. Tartalma három pontban foglalható össze: 1/A csehszlovák közélet nyugalmára zavaróan hatottak a napi sajtónak a Charta 77-re vonatkozó közleményei. 2/ Püspök nem szerepel a Charta aláírói között. 3/ Az ország vallási életének állapotát illetően a püspökök illetékesek egyedül hivatalos vélemény nyilvánítására; a hivatalos egyházi álláspont megfogalmazása nem a hívek, mégcsak nem is a papok dolga. A cseh püspökkari nyüatkozat tényeket állapít meg. Semmiképp sem olvasható ki belőle a Charta elítélése, hiszen első pontjában is a Chartát kísérő sajtókampányt, nem a Chartát jelöli meg a zavar okozójaként. Harmadik pontját pedig úgy is lehet értelmezni, hogy a békepapok sem illetékesek az egyház hivatalos álláspontjának megfogalmazására. Az pedig, hogy ugyancsak a harmadik pont az ország vallási életére korlátozza a hivatalos egyházi megnyilatkozás illetékességét, végeredményben szabad kezet ad a híveknek a politikai helyzetet ülető megítélésben. — A cseh ordináriusokat a prágai állam-egyházügyi hivatal hívta össze a Charta ügyében hozandó álláspont megfogalmazására. Három napon át folyt ez a tanácskozás és a püspökkari nyilatkozat szövegéből úgy látszik, nem si
