A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1977-08-01 / 8. szám

-350ki-pap-fia mindeddig kikezdeni. Dukay atyának azonban megesett valahogy rajtuk a szíve. S aztán megkezdte rendezgetni a sok összekuszált vadházasságot Néha levelet küldött egyiküknek-másikuknak s mi voltunk a postásai. Jómagam egyszer jártam feléjük efféle küldetésben s úgy hiszem: szerencsémre, nem találtam otthon a címzettet. Egy társammal viszont megesett, hogy a színes és meglehetősen nyá- riasan öltözött bandának a kellős közepén kellett felolvasni a páter levelét, miközben az érdekeltek könnyes szemmel hallgatták s az apró purdék meg majd kilopták a küldönc alól a kerékpárt...

Közben Ugrin páter keze alatt is égett a munka. Mintha csak érezte volna, hogy nincs sok ideje hátra (Kolozsvárit halt meg a háború végén, tífuszos betegek lelkigondozása közben). Keze alatt volt a nők Jézus Szíve Szövetsége; mint említettem, ő volt a házgondnok; a Szállást keres a Szentcsalád ájtatosságot ő szervezte; a legényei meg külön fogalom voltak. Az iparos és gazdálkodó fiatalságból verbuválta KÁLÓT csoportját. Pesti testvérrel, aki a dolgozó lányok Jézus Szíve Szövetségét vezette, az ifjúság remek összmunkával élénk kul- túréletet teremtett, előadásokat, színmű-bemutatókat rendeztek. Egy szép napon Páter Kerkai is lejött közéjük s olyan Kalot-napot rendeztek a Fekete Sas nagytermében, hogy olyat Hód még nem látott.

*

A tanyai pasztoráció kezdetén a páter megjelent egy tanyai iskolában, hátizsákjában a misefelszereléssel. Később valamelyik odavalósi gazda, aki hétközben bejött a szegedi piacra, vitte ki a holmit; még későbben pedig - úgy emlékszem, Páter Koós tanyasi lelkipásztorkodása idején — a jezsuiták egy lovat meg egy kordét szereztek be a szállításra.

Minden vasárnap két misét mondott a tanyasi páter. Ilyenformán két iskolakörzet kapott egyszerre szentmisét. Volt vagy 10-12 iskola abban a határban, ami annyit jelent, hogy minden körzet legalább két hónaponként szentmiséhez juthatott. Ez a tény a tanyák világában valóságos vallási forradalomnak számított akkoriban. Hiszen azon senki meg nem ütközött, hogy a nép jórésze csak sátoros ünnepkor látott templomot, az öregje meg talán még akkor se... Valamelyik páter egy hétéves gyerekre akadt az egyik tanyán, akit elfelejtettek megkeresztelni... Szóval igazi missziósmunka volt az! A keresztelésekkel se kellett mostmár sokáig várni, a betegekhez is eljutott a páter és elérte a béreseket, az ifjúságot, akik azelőtt alig láttak papot.

Az elején még a miséző páternek kellett a miseéneket is kezdenie, de később akadtak segítői. Mire a páter megjelent az iskolában, fölállították az oltárt, földíszítették s az énekről is gondoskodtak. E- gyik-másik iskolánál még harmonium is akadt s némelyik ifjú kántor-