A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1977-08-01 / 8. szám

-339És mit látnak szemeim, és mit hallanak füleim?! Az új egyházjogi és liturgikus szakértők szerint sok-sok "párbeszéd", szavazás és formu- lázás után kidolgozzák az új, "üdvözítő" formulát. Megjegyezni kívánom, hogy az alap-elv ebben a nagy vajúdásban az volt, hogy a "lelki- ismereti szabadság" alapján nem lehet követelni és elvárni, hogy azok az elavult formák, szabályok vagy paragrafusok — vagy minek is nevezzük őket? — gúzsba kössék a repülni kívánó lelket. S alig születik meg az új formula, ugyanazok, akik formulázták, egy-kettőre azt kívánják, hogy új "szüleményüket" törvényerőre emeljék és minden más, akár régi, akár új: "anatéma". Ezt ezentúl mindenki köteles megtartani és követni. Hát, ha ez nem csapda, akkor nem tudom mi a csapda!

Vagy talán mindenki, aki egy kis pergament papírkát szerez, mely igazolja, hogy ő liturgikus vagy egyházjogász vagy ki tudja mi, egyúttal karizmát is adna neki, hogy ő aztán a "Lélek" vezetése alatt áll s aki nem hallgat reá, az a "Lélek" ellen vétkezik...?

3/A harmadik számú csapda: a "Lélek", annak ajándékai, ösztönzései, küldései, amit "karizma" néven neveznek. A belső meg- világosulás. Ma szeretnek "karizmatikus egyházról", "karizmatikus e- gyénekről" beszélni és írni. Mintha az egyház megszűnt volna egy pillanatra is a kétezer esztendő alatt karizmatikus egyház lenni. Tud- tunkkal Krisztus a karizmákat is az általa alapított egyház jogkörébe utalta. Ha tehát a karizmát igénylő új személyiségek nem hajlandók magukat alázatos lélekkel alávetni a vizsgálatnak, hogy tényleg a "Lélek" szól-e belőlük, hogy a belső hang tényleg Isten hangja-e, hogy a "küldetés" valóban isteni küldés, máris elárulták, hogy csapdába e- sett "férgek" csupán és nem természetfeletti adományok hordozói. Hiszen, ha nincs ellenőrző közeg, ki-ki bátran el kurjanthatja magát: "Szól bennem a lélek" — és nyitva az út mindenféle mozgalom előtt és lelki zűrzavar felé haladnánk. Ezt a régi közmondás így fejezte ki: "pápább akar lenni a pápánál". Utóvégre is ki az elbírálója annak, hogy nem hóbort vagy ösztönös belső kitörés vagy talán valami nem is olyan "szent szenvedély" szól bennük vagy a Szentlélek?

Hiszen még maga Krisztus Urunk is "jelekkel" bizonygatta, hogy ő az Atyától jött. Hát a Krisztus által alapított anyaszentegy- ház, mely az új alkotmány alapján is Krisztus titokzatos teste, melynek láthatatlan feje maga Jézus Krisztus és látható feje Péter utóda, nem kérhetnek-e "jeleket" az új "táltosoktól"? Nem várhatják-e el, hogy valamiképpen bizonyítsák, hogy tényleg a Szentlélek működik bennük és nem akármiféle lélek?

A legtragikusabb azonban az, hogy nemcsak maguk esnek