A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1977-05-01 / 5. szám

-229­kifogásolta a disszidensek kizárását, célzást tett arra is, hogy a kiküldötteket po­litikai lefogásuk szerint rostálták meg és az ezerötszázat nem is a hívek, hanem a legesleghívebbek sorából toborozták. Az olasz közvéleményt nem háborították fel különösebben ezek az i- rányzatos hírek. A disszidens csoportokat ma különben sem övezi olyan rokon- szenv, mint tíz évvel ezelőtt s azt is könnyű belátni, hogy eredményes tárgyaláso­kat nem lehet egy okvetedenkedő kisebbség jelenlétében folytatni. Különben tá­vollétük nem jelentette azt, hogy nem törődtek velük, vagy hangjukat nem hal­lathatták. Ahogy az egyházmegyék, úgy ők is beadhatták írásban javasla­taikat és például a Franzoni csoporté­val kimerítően foglalkozott is a gyű­lés. A delegátusok politikai párttagsá­gát külön nem kutatták, és az nem is rendkívüli, hogy egy ilyen összetéte­lű gyülekezetben nem sok volt, aki a kommunista párta szavazott, a tárgyalások Az olasz püspökkari konfe­renciák elnöke, Poma bíboros elnö­költ a tárgyalásokon. A megbeszélé­sek anyaga ”Az evangelizáció és az emberi előrehaladás” témája köré fo­nódott. Előadások, a befutott jelen­téseket összefoglaló referátumok vál­takoztak felszólalásokkal és hozzá­szólásokkal. Az üléseket az ismert o- lasz jezsuita, Bartolomeo Sorge, az összejövetel alelnöke vezette. — A legnagyobb feltűnést egy torinói tör­ténelem-tanár, Franco Bolgiani, kel­tette. Előadásának címe ”Az olasz katolikusok és az olasz poltika az u- tóbbi harminc év folyamán” volt és a mai olasz katolicizmus egy tekintélyes részlegére annyira jellemző könyörtelen önbírálat formájában kereste a választ a kérdésre: hogyan lehetséges, hogy a há­borút követő három évtized folyamán egy keresztény politikai párt teljesen lejá­ratta magát és majdnem tönkretette az országot? Bolgiani, aki Pellegrino, turini bíboros bizalmát tudja magáénak és katedrájának örököse (Pellegrino történész volt) támadó hangon az egyházi vezetőket okolta az olasz katolikus politika si­kertelenségeiért. Különösképpen XII. Piuszt (a Democratia Christiana klerikalizá- lásáért és az olasz belpolitikába való ismételt beavatkozásáért) és az olasz püspö­Poma bíboros megnyitója

Next

/
Thumbnails
Contents