A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1977-05-01 / 5. szám

-230­ki kart (’’nem hallották meg a zsinat hangját”) tá­madta szokatlanul erős hangnemben. Bolgjani jószándékához és egyházhűségéhez nem fér kétség. Az újságíróknak adott nyilatkozatá­ban hangsúlyozta, hogy szerinte nem a hit, hanem az egyház szervezete van válságban, de ez a szervezet épp a válság idején szerzi legértékesebb tapasztalata­it és a jövő egy felszabadultabb és másokat is felsza­badító kereszténység reményével kecsegtet. — Az Osservatore Romano mindenesetre úgy látta jónak, hogy éles hangon utasítsa vissza bírálatát. A tanácskozások összképe azt mutatja, hogy az egybegyűltek többsége elismeri, hogy szoros kapcsolat áll fenn az evangelizáció és az emberi elő- haladás között, a keresztény ember hite és politikai magatartása között, de azt is hangsúlyozta, hogy ezen a területen nem lehet előre lefektetett szabályokhoz al­kalmazkodni. Folytonos keresésre, vizsgálódásra van szükség, csak az előrelátha­tó, hogy a keresések eredménye mindig pluralista álláspontokhoz vezeti az egy és közös hitben osztozókat. Ami a keresztény hívő politikai párthoz csatlakozá­sát illeti, megengedettnek látszik a különféle politikai alakulatokhoz való csatla­kozás; még olyanokéhoz is, amelyek kívülesnek a keresztény eszmék-sugallta szervezkedéseken — feltéve természetesen, hogy alaptörekvéseikben nem állnak szöges ellentétben a hit tanaival. Ferrara érseke, Msgr. Francesco Franceschi, fogalmazta meg a teológia nyelvén az olasz katolikusok különféle politikai pártokhoz való csatlakozási sza­badságának ezt az elismerését - ami eseményszámba megy, mert az olasz püspö­kök még a legutóbbi választások alkalmával (75- és 76-ban) is hangoztatták a ka­tolikusok politikai egységének szükségességét. A gyű­lés egyébként határozottan fontosnak tartotta azt is, hogy a katolikusok tevékeny részt vegyenek az ember teljes felszabadítását, a társadalmi igazságosság ügyét előmozdító törekvésekben és ne vonuljanak vissza e- gyedül a liturgia vagy a lelkiség nyugalmasabb terüle­tére. A merő elspiritualizálódás kísértése ellen véde­kezniük kell: a politikai konzervatizmus és a parancs­uralmak kedvelik - és nem minden hátsó gondolattól mentesen - a templomaiba visszavonuló egyházat, eredmények? A tárgyalásokat már eleve kétkedéssel szem­lélőknek is be kellett látniuk, hogy valami mégis csak történt. Az olasz katolicizmus alaprétegei valóban szóhoz jutottak és az olasz egyház eddig néma nyája Bartolomeo Sorge Franco Bolgiani

Next

/
Thumbnails
Contents