A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1977-05-01 / 5. szám

-208­- Téged nem érdekelnek a fiúk?-Nem.- Ez komoly?- Nagyon komoly.- Te Ágnes, akkor volna egy óriási kérésem. A fiúk közt van egy Be- reczkey Pali nevezetű. Nekem tetszik, sőt azt hiszem, bele vagyok gabalyodva, de ő észre sem vesz engem. Most félek attól, hogy téged észre fog venni. Ha oda­menne hozzád és táncra kéme, vagy csak közeledbe jönne, akkor kérlek, tegyél nekem egy nagy szívességet. Mondjad azt neki: Egész biztosan tudom, hogy maga tetszik a Sárikának. Tudja, hogy maga egy szerencsés fiú? A Sárikáért versengnek a kérők. A Sárika nagyon helyes és nagyon jómódú. Kérem, ne is foglalkozzon velem. Menjen a Sárikához... Megtennéd?- Természetesen.- Kérlek, ismételd a szöveget. Ágnesnek jó memóriája volt. Szórul-szóra elszavalta a mondandókat.- Remek, Ágikám! — helyeselt Sári. De most attól kezdek drukkolni, hogy a Pali mégsem fog nekem udvarolni. Ebben az esetben kénytelen leszek rá­fanyalodni a többi féij-jelöltre. Ezért légy oly jó, ha bármelyik fiú táncra kéme, vagy udvarolni akarna neked, mondjad meg neki őszintén: Maga engem nem ér­dekel. Menjen a Sárikához... Megtennéd?- Miért ne?- Köszönöm, Ágnes. Ez a te lemondásod az udvariókról az én javamra valóban nemes cselekedet. Most menjünk a konyhába szendvicseket csinálni. Sárika megtanította Ágnest a szendvicskészítés művészetére és mialatt vajat kentek és sonkát aprítottak, Sárika magyarázott:- Nagyon sok szendvicset teszünk az asztalra, habár a fiúk csak keveset esznek. Ök valószínűen meguzsonnáznak, mielőtt hozzánk jönnének, így aztán szerénykedhetnek. Azt mondják: Köszönöm szépen, nem kérek többet — hogy így mi lássuk, milyen jólnevelt, űri fiúk, ideális féij-jelöltek. Ami megmarad a szendvicsekből, azt mi utólag - miután elmentek - megesszük. Ágnes rettenetesen éhes volt.- Sárika, - sóhajtotta - kérlek, engedd meg, hogy én most előre mege- hessem azt, ami megmaradna.- Az lehetetlen. Sűrűn megrakott, tele tálcát kell az asztalra tenni. Hadd lássák, hogy dúskálunk. Ebből azt következtetik, hogy jómódúak vagyunk. Tudod, ők leánynézőbe jönnek, de tulajdonképpen a pénztárcát mustrálják. Há­ború előtt még létezett olyan szerelem, amilyen a Jókai regényekben volt. De most, hogy majdnem mindenki tönkrement, csak érdek létezik. Te Ágnes, igazán hozzám küldöd az udvarlóidat?- Igazán.- Akkor most ehetsz egy szendvicset. Ágnes leírhatatlan gyönyörűséggel falta a sonkás kenyérkét. Sárika fi­

Next

/
Thumbnails
Contents