A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)
1977-04-01 / 4. szám
-188az egyházi bíráskodás nem ismerte el hitelesnek, mert a kánonjog nem ismerte ezt a sajátosan magyar intézményt. A hiteles helyek persze nem ingyen kínálták szolgálataikat s úgy elszaporodtak, hogy Nagy Lajos királyunknak szabályoznia kellett számukat. A 15 székes- és 10 társaskáptalan mellett csak 12 bencés, 6 premontrei és 4 kérészteskonvent működhetett hiteles helyként. Mindegyikük a maga megyéjében működhetett, csak a fehérvári, budai és boszniai káptalan végezhetett az egész ország területén hitesleshelyi tevékenységet. Törvénykezési rendszerünknek 1723-as átalakítása után csökkent a hiteleshelyek jelentősége és lassankint pusztán oklevéltárak szerepét töltötték be. □ A nem ’’ágyban, párnák közt” jobblétre szenderült magyar főpapok közé tartozik Csáky Miklós, Csanádi püspök. 1465 körül született Biharban, 91-ben nagybányai plébános, 99-ben veszprémi püspök, onnét került 1500-ban a Csanádi egyházmegye élére. Amikor 1514-ben Bakócz Tamás bíboros X. Leó pápától bullát eszközölt ki a déli határon nyugtalankodó török elleni kereszteshadak toborzására, mire a bulla megjött, a törökkel békét kötöttek. Bakócz, Telegdy István kincstárnok tanácsa ellenére, mégis kihirdette a bullát és a jobbágyok tömegesen jöttek a keresztes hadseregbe. Földesuraik a munkák idején nem szívesen engedték el őket s az elszököttek családtagjain töltötték ki mérgüket. A tétlenségen kívül ennek híre is közrejátszott, hogy a felfegyverzett jobbágyok Dózsa György vezérletével lázadó sereggé lettek. Negyvenezren vonultak Pest felől Szegedre. Azt nem tudták bevenni, erre Csanád várát fogták ostrom alá. Csáky püspök katonái tehetetlenek voltak a túlerővel szemben. Maga a püspök egy éjjel a Maroson csónakkal akart kimenekülni az ostromlók gyűrűjéből. Elfogták. Dózsa főpapi díszbe öltöztette, a püspöki föveget is fejére tette, úgy húzta karóba. nagybetegek kormányozzák a világot - legalábbis ezzel ijesztgetik olvasóikat egy francia bestseller (Ces malades qui nous gouvernent. Stock kiadó) szerzői, Pierre Accoce és Dr. Pierre XII. Plusz Rentchnik. Alapos felkészültséggel írják le jónéhány betegsége közelmúltban elhunyt államférfi utolsó éveit, kimutatva, mennyire befolyásolta őket a helyzetek felismerésében, kiértékelésében és döntéseikben a betegségük. XII. Piusz pápa is szerepel könyvükben. A Szentatyán a negyvenes évek végén mutatkoznak először a betegség jelei. A kúria szeretné, ha alapos orvosi vizsgálatnak vetné alá magát. A pápa viszont nem bízik az orvosokban s akarata és a háztartását vezető bajor Keresztes-nővér, Mater Pasqua- lina ellenére senki sem érvényesítheti befolyását. A nővért a vatikáni éles nyelvek csak Mater Pasqualina
