A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1977-04-01 / 4. szám

- 189 nagyhatalmú szűzként emlegették... — 1948-ban a pápa 72 éves. Házi orvosa Dr. Ricardo Galeazzo-Lisi tulajdonképpen szemorvos, nem belgyógyász, de lélektani szemszögből ügyesen kezeli magasrangú betegét, aki fél az orvosságoktól és háziszerek híve. A Szentatyának dül- mirigy (prosztata) túltengése van, fájdalmai a mellkasban, amelyeket felgyorsult szívdobogás kísér, egy szakorvos szerint ez szív-ér elme- szesedés kísérőjelensége. A két következő esztendőben többször hö- röghurutos megbetegedéssel őrzi az ágyat, nyak-ér szűkület következtében vállában és karjában érez fájdalmat. Szájában tályog fakad. A külvilág erről nem értesül, épp Szentév van (1950) és a pápa közvetlen környezete azzal van elfoglalva, hogy bizalmas híreket terjesszen a Szentatya látomásairól (négyszer jelent meg Szűz Mária, mint a fa- timai kis látnokok előtt...). Közben gyomorbántalmak is lépnek fel, csuklási rohamoktól súlyosbítva. A háziorvos nem ír elő röntgenvizsgálatot, mert a Szentatya irtózik a próbareggelitől, viszont felébred benne a gyanú, hogy a pápának gyomorrákja van. Amikor a Szentatya német környezete előtt is felfedi sejtését, azok rábeszélik, hogy a svájci csodadoktor, Paul Niehans segítségét kérje. Niehans, aki orvos- tanhallgató volt, sikerét fiatal állati szervekből készített szérumaival alapozta meg. Ezzel fiatalít, tüntet el ráncokat, gyógyít gyógyíthatatlan betegségeket. 1954 január 24-én injekció útján adja be a szérumát a pápának, aki másnapra még rosszabbul lesz. Hetekkel később javul állapota, júliusra annyira rendbejön, hogy a Vatikánban gyomorrákból való gyógyulásáról kezdenek beszélni. Szeptemberre azonban megint fellépnek a fájdalmak. A Szentatya csak Niehans szérumát kívánja, de a kúriai bíborosoknak sikerül elérniük, hogy két szakorvos is megvizsgálja. December 15-én végre megröntgenezik. Akkor veszik észre először, hogy gyomorsérve van, amelyet műtét nélkül is gyógyíthatnak. XII. Piusz ezután még négy évig élt. Megtörtén, megöregedve (1955-ben volt 79 éves), régi munkabírását, szellemi frisseségét csak rövid időközökre nyerve vissza. 1958 nyarának végén visszatér csuklási rohama. Ezt az orvosok egy része a gyomorsérv kiújulásá- nak, másik része agyi sérülés számlájára írja. Arra már nincs idő, hogy megtudják, melyiküknek van igaza. A Szentatyát október 6-án súlyos agyvérzés éri. Jobboldala megbénul, nyelni nem tud, nem lát és nem beszél. Három nappal később, 9-én váltja meg szenvedéseitől a halál.

<=*qy spanyol kimutatás szerint a latin-amerikai világ 309 milliónyi lakosa közt 154,000 szerzetes tevékenykedik. Átlagban tehát 2,015 lakosra jut egy szerzetes. A valóságban persze nagy az eltérés az egyes országokra eső arányszámoknál. Míg például Kolumbiában 1,088 lakosra jut egy szerzetes, Honduraszban ez az arányszám már 8,797 az egyhez, Kubában pedig 23,122 az egyhez. • Az argentínai