A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1977-03-01 / 3. szám

-143a merénylet áldozatául esett Tombalbaye-nak keresztény-ellenes irányzatát folytatni. A négy milliós lakosság 52%-a muzulmán, mindössze 175 ezer katolikus él ott. • A rodéziai Umtali 65 éves katolikus püspökét, Msgr. Donald Lamont-ot, guerillák rejtegetése miatt tíz évi kényszermunkára ítélték. • A tokiói Doshi- sha-egyetemen tanulmányi napokon foglalkoztak a japán antiszemitizmus jelenségével. Megállapították, hogy Japánban az 1967-es hatnapos háború óta éledt újjá a zsidókkal szemben megnyilvánuló ellenszenv. A japán antiszemitizmus nem faji meggondolásokra vezethető vissza. A zsidó-arab ellentétben a japánok Izrael államot Nyugattal azonosítják, az arabok iránt érzett rokonszenvüket pedig az az elgondolás táplálja, hogy azok részben ázsiaiak.

baloldali katolikusnak számít, az orwelliánus szocializmus híve és valamikor a New Statesman szerkesztője is volt az angol Paul Johnson, de mindez nem akadályozta abban, hogy ritka szak- szerűséggel és ugyanakkor élvezetes könyvet ne újon kétezer év a kétezeréves kereszténységről (A History of Christi- története anity, Atheneum kiadás, 556lapon). — Nem titkolja, hogy Ágostonnál rokonszenvesebb számára az emberi természetben jobban bízó Pelágiusz vagy a későbbi Erazmus. Részletekbe menő kutatásai alapján néhány begyökeresedett történelmi előítéletet is meg szeretne szüntetni. Hangsúlyozza például, hogy a klasszikus Róma pusztulását nem annyira Alarik gótjainak a számlájára kell írnunk, mint inkább a 6. és 7. század folyamán ott fosztogató bizánci császárokéra (Jusztinán és 2. Konstans). Angolszász történetírókat váratlanul érinthet az a megállapítása, hogy a gazdasági fejlődés, a kapitalizmus kialakulásának nem a kálvinizmus kedvezett (a gazdaságilag elmaradt és kálvinista Skóciával cáfolja ezt a feltevést), hanem katolikus és protestáns vonalon egyképpen az a körülmény, hogy az egyházak gazdasági életre ható ereje csökkenőben volt. A keresztesháborúk kegyetlenkedéseinek tulajdonítja, hogy az izlám a fanatizmusnak végleteibe kényszerült. Teli van apró érdekességgel is. A trienti zsinatról írja például, hogy a város püspöke, Cristoforo Madruzzo 74 fogásos bankettel várta a zsinati atyákat és száz éves borokat szolgáltatott hozzá. Azt elismeri, hogy a szerzetesek 9-14. századok közé eső erdőirtása és mocsárlecsapolása révén a kereszténység Európának nemcsak társadalmi, hanem gazdasági feja trienti zsinat

százéves borok a banketten...