A Szív, 1977 (63. évfolyam, 1-12. szám)

1977-03-01 / 3. szám

-126­osztályharc a történelem mozgatóereje, az emberi haladás elengedhe­tetlen előfeltétele. Hogyan egyeztethető össze az ilyen álláspont az evangélium­mal? Az osztályharc elve tulajdonképpen két részre osztja az emberi­séget és az egyik rész hivatását a másik megsemmisítésében jelöli meg. A kereszténynek észre kell vennie, hogy az osztályharccal járó rend­szeresített erőszak és gyűlölet sohasem vezethet a társadalmi megbé­kéléshez. Ahogy a háború, úgy az osztályharc is az állandó visszaütés és megtorlás ösztönét tartja ébren a küzdő felekben. Ha napjainkban a jóakaratú emberek törekvése arra irányul, hogy háború helyett bé­kés eszközök igénybevételével törekedjenek célkitűzéseik elérésére a népek és nemzetek, úgy a munkásosztály helyzetén sem társadalmi háborúskodással, hanem békés eszközökkel kell változtatnunk. A ke­reszténynek arra kell törekednie, hogy a szociális vonalon folyó küz­delmek végeredményben a társadalmi megbékéléshez vezessenek. Ez természetesen korántsem egyszerű feladat, de ez egyedül méltó azok­hoz, akiknek meggyőződésük, hogy a gyűlöletnél erősebb a szeretet. • A püspök beszédére a kommunisták lapja, L'Humanité, csak röviden és mérsékelt hangnemben válaszolt. Sajnálkozását fejezte ki a fölött, hogy kísérlet történt a keresztények megfélemlítésére és a nagy reményekkel kecsegtető marxista-keresztény közös front kiala­kításának meggátlására akkor, amikor az ország helyzete ezt az össze­fogást kívánná. — Éles hangon tiltakozott a szakszervezetek közül a CFTD (a valamikor hivatalosan keresztény szakszervezet, amely a- zonban 1964 óta megszakította kapcsolatait a hierarchiával). Az osz­tályharc letagadhatatlan valóság, — írták lapjukban — tényén semmit nem változtat, hogy a straszburgi püspök nincs vele kibékülve. Msgr. Elchinger nem akarja tudomásul venni, milyen a francia munkásság igazi társadalmi helyzete és ezzel a magatartásával azoknak nyújt se­gédkezet, akik a francia munkások millióinak kizsákmányolói. A püspök maga egy televízión közvetített interjú alkalmával tért vissza a vitákra alkalmat adó kijelentéseire. Hangsúlyozta, hogy nem az osztályharc fogalma ellen emelte fel szavát, hanem az osztály­harc elméletének dogmává tétele ellen. Tévednek azok, akik azt gon­dolják, hogy a politikai baloldal ellen indult harcba. 0 csak az ellen a kísérlet ellen tiltakozik, amellyel egy politikai párt az Egyházat akar­ja a maga céljainak szolgálatába állítani. Amit a francia kommunisták az ország és a közvélemény egységesítéséről mondanak, az szép és költői beszéd. De megvalósításukhoz nem szavak, hanem tettek kelle­nének. Mielőtt azokra sor kerül, a kommunista pártnak egy "lélekben és szívben" végbement nagy megtérésre lenne szüksége.

Next

/
Thumbnails
Contents