A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)

1976-02-01 / 2. szám

93 szöntőit is csak a közvetlen közelben állók élvezhetik. A felső és alsó temp­lomban és az altemplomban egymást érik a szentmisék. A gyóntatószékek és alkalmi gyóntatóhelyek előtt hosszú sorok... Amikor a váci püspök misé­je elkezdődik, már mozdulni sem lehet a kegyhely egész területén. A domb­tetőtől az országúti kapuig egy nagy embertenger minden. — Hogyan is mondta Kádár János? (A Kossuth kiadó kiadásában megjelent beszédgyűjte­ményében nyomtatásban is olvasható.) "Az emberek leikébe nem lehet be­lelátni. Azt hiszem azonban, hogy hazánkban nem kevésa hívő ember.” □ A magyar rádió régóta híres arról, hogy különben művészi gonddal felépített műsorszámaiba isolcsó kis tűszúrásokat csempész be a hit, a val­lásellen. Egy Vörösmarty költészetét ismertető adássorozatában se szalasz­totta el a kínálkozó jó alkalmat. A költő szabadság harc utáni gyötrelmeit emlegetve (a családról való gondoskodás gondja mellett bujkálás, per, a- nyagi gondok is terhelték) Tóth Dezső irodalomtanár arra is kitér, hogyaz elnyomott országban mennyire nem kedve szerinti munkával kereshette csak kenyerét a költő: iskolai nyelvtankönyveket ír, fordít ezt is, azt is, többek között imakönyvet is. "Elundorodott a lelketlen munkátór — mondta ezzel kapcsolatban Tóth tanár úr. - Még szerencséje Vörösmartynak, hogy nem egy évszázaddal később élt, mondjuk az 56-os szabadságharc után. Akkor ima könyv helyett Lenin műveit fo rdítgathatta volna. Abba undorod­hatott volna csak belé amúgy igazából. "legliberálisabb konzervatív püspökeink közül" — mondták a németek Msgr. Heinrich Tenhumberg münsteri püspökké való kinevezése al­kalmából. S csakugyan ő volt az egyetlen német BAJOK VANNAK püspök, aki "konzervatív politikai erők fojtoga- A KATEDRÁK KÖRÜL ^ ölelésének veszedelmére" hívta fel egyszer a német katolikusok figyelmét; máskor meg bi­zonyos "nyílt, humánus szocializmus fontosságát" emlegette, sőt a té-vé képernyője előtt gyanútlanul ül­dögélő münsteri polgárokat azzal lep­te meg egy interjú alkalmából, hogy a szocialista Herbert Wehnerrel "bi­zonyos gondolkodásmódbeli hasonló­ságot" fedezett fel magában. — A bal­felé kacsintgató német katolikusok ö- rültek mindennek, de boldogságuk nem tartott soká s ma már ott vannak, hogy nyíltan hangoztatják: csalódtak püs­pökükben. A "liberális"főpap úgy vál­tozott "reakcióssá" szemükben, hogy összekülönbözött a baloldal kedvenc Tenhumberg ptfspdk az egyház hát ftfbífne,...

Next

/
Thumbnails
Contents