A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)

1976-02-01 / 2. szám

93 teológiatanárával Horst Herrmann egyházjog professzorral. Nem min­den ok nélkül persze. Herrmann, aki pap is, arról híres, hogy tevé­keny tagja a szociáldemokraták helybeli választási előkészítő bizott­ságának s két erősen kritikus hangú könyve jelent meg az egyházról. Méghozzá mindkettő egyházi jóváhagyás nélkül. Az elsőre, "Ehe und Recht" (házasság és jog) még kért egyházi jóváhagyást a professzor s amikor nem kapta meg, mégis kiadta könyvét. A másodiknál már nem is kísérletezett a jóváhagyás kérésével. Az "Ein unmoralisches Verhältnis" (nem éppen erkölcsös kapcsolatok) az állam és egyház vi­szonyával foglalkozik és kifogásolja az egyház szerinte kivételezett helyzetét a német államban. — A püspökhiába kísérletezett azzal, hogy Herrmannt jobb belátásra bírja. Lépéseket tett tehát a kultuszminisz­tériumban, bocsássák el a professzort az egyetem kötelékéből (erre az 1929-es német konkordátum szerint joguk van a püspököknek olyan e- setekben, amikor a tanításhoz szükséges egyházi jóváhagyást tőlük kapott tanárok szóban vagy írásban a katolikus tanokkal ellenkezőt terjesztenek vagy papi mivoltukhoz méltatlan magatartást tanúsítanak.) A Herrmannt védelmező baloldaliak közben kinyomozták, hogy a püs­pök más tanárokra is "nyomást gyakorolt". A neves teológus, Johan­nes Metz asszisztense, Ferdinand Menne a püspök közbelépése miatt nem nyerte el a tanácsosi címet (s vele élete fogytáig tartó katedrát). Allítólagnyilvánosság előtt kifogásolta az egyháznak a hatodik parancs terén elfoglalt álláspontját. Abelga vallás-szociológust (Francois Hou- tart) megakadályozta a püspök abban, hogy elnyerje a missziós tudo­mányok tanszékét ("missziós teológiája túl világias felfogásra vall"). A svájci Fribourgban tanító világi morál-teológus, Dietmar Mieth is a püspök miatt nem kaphatott tanszéket Münsterben. — Herrmann professzort baloldali baráti köre ellenállásra tüzeli. Nem minden e- redmény nélkül. Most van nyomás alatt a müncheni Bertelsmann ki­adónál harmadik könyve, "Die sieben Todsünde der Kirche" (az egyház hét főbűne) címmel. Akik beletekintettek, azt mondják, hogy alaptó­nusa ebbe a mondatba sűríthető: "Tote Kirche, lebe wohl" (Isten ve­led, kimúlt egyház). Cjz angol prímás halálával százhúszra apadt a római bíborosi kollégium tag-- jainak száma, százegy közülük a pápaválasztási joggal felruházott. A het­venéves Heenan bíboros hosszabb idő óta betegeskedett ésa lemondás gondolatával foglalkozott. Konzervatív beál- INNEN IS, lítottságú főpap volt, "lelkipásztor.típus", aki papi életéből ONNAN IS húsz évet plébánosként töltött. • A belga Gielens kanonok, Liege püspöki vikáriusa, jelentést nyújtott be a püspöki karnak a fiatalok hitetlenségének jelenségeiről. A hitetlenség okai között különbséget tesz

Next

/
Thumbnails
Contents