A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1976-02-01 / 2. szám
8s ki egyébként sokat megőriz a marxizmusból is, de annak "emberi" arc át fogadja el), hogy rögtön vallja az egyház hittételeit a maguk teljességében. A kereszténység központi misztériumáról ezeket írja: "Hogy is ne hinnék a feltámadásban — Krisztuséban és a sajátomban (Szent Pál tanítása szerint a kettő elválaszthatatlan), — amikor az új tervből, cselekvésből származó vidámság, a szeretet örök fiatalsága, a teremtés extázisa ebben az örök húsvétban kipattan és kibomlik, mint tavasszal a bimbó? Hogy is ne ünnepelnénk örömmel a szeretet és a halál Istenét, a Boldogságok, a Kereszt és a Feltámadás Krisztusát?" — "Egyedül a szeretet ment meg bennünket a haláltól." H a valaki elolvassa a "Szabadság? Felszabadítás?" című fejezetben felvázolt curriculum vitae-jét, nem lepődik meg ezeken a szavakon. Garaudy azt állítja, hogy hatvan évvel is hűséges maradt húszéves önmaga álmaihoz. Amikor húsz éves korában (1933) belépett a kommunista pártba, tulajdonképpen keresztény elveit akarta valóra váltani. Aix-ben hallgatta Maurice Blondel előadásait. A keresztényfilozófus híres tétele a cselekvésről5 (l’action) máig is egyik inspirálója maradt. 1935-36-ban Strassbourgban Karl Barth teológiáját tanulmányozta. Ekkor készítette filozófiai diploma-munkáját Kierkegaardról6 . 1933-ban, amikor Marseilleben belépett a kommunista pártba, még hívő, keresztény élharcos volt és az is akart maradni. Később elveszítette hitét, de továbbra is be akarta építeni a kommunizmusba a keresztény értékek legjavát. Megismerkedett Maurice Thorez-zel, jó barátok lettek. Neki is több ízben kifejtette nézeteit a vallásról, kereszténységről. Azt állította, hogy a marxizmus elszegényedne Szent Ágoston, Avilai Teréz vagy Pascal nélkül. A vulgáris marxizmus valláskritikája (és művészetkritikája) nem elégítette ki. Thorez lényegében egyet értett vele, de taktikai szempontból nem tartotta jónak, hogy elveit hirdeti. Garaudy elbe5 Blondel (1861-1949) brilliáns doktori disszertációja volt ez (1893-ban). A modernizmus elleni küzdelem túlzásai közepette hitbeli ortodoxiáját neki is kétségbevonták. Csak XII. Piusz korában kapott elégtételt: a vatikáni államtitkárságtól 1949-ben kapott az akkor Monsignor, Giovanni Battista Montini aláírásával egy hivatalos levelet, amelyben filozófiai vizsgálódásainak folytatására szólítják fel, "melyeket eddig is oly rátermettséggel és tehetséggel folytatott, hogy azokat méreteiben csak hite múlta felül". 6 Sörén Áabye Kierkegaard (1813-55) dán bölcseleti és teológiai író. írásai tulajdonképpen a filozófiai és teológiai egzisztencializmus első megjelenését jelzik. A polgári társadalom, a kultúra és irodalom kritikájában, a mély- lélektan és valláspedagógia területén messzi megelőzte kortársait.