A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)

1976-02-01 / 2. szám

7° örült nagyon a lőcsfalvi pap az ajánlatnak és sietett elújságol­ni a kormányzó úrnak. — No, legalább lesz egy kis kultúr-élvezete a lőcsfalvi népnek — volt a kormányzó úr lakonikus válasza. / Í gy került egy szép februári napon a Gyöngyös Bokréta Lőcsfalvára kántorukkal együtt. A vasúton kocsik és szekerek várták őket. Mind kipántlikázva, mintha lakzi lett volna valami híres helyen. Az egész falu a kapukban állott lesni a matyókat, mikor végig gördültek a falun, ügy tervezték, hogy egy éjszakát pihennek, másnap próbákat tarta­nak és berendezik a kultúrházat, este lesz az előadás és másnap, il­letőleg harmadnap reggel útrakelnek. A nőket a zárdában helyezték el, az óvodások termében, szalmazsákos megoldással, míg a férfia­kat a fiúiskola egyik termében, mert együtt akartak maradni, cso­portban. A gyerkőcök is örültek, mert háromnapos szünetet kaptak. Persze nemcsak ők terveztek, hanem mások is. S ebből ered a história, mely a Gyöngyös Bokréta szereplését helyi eseménnyé a- lakította. A Bokréta tagjai megmosakodtak a szálláson, jól bevacsorál- tak, kaptak jó zalai borocskát is, aztán fáradtan neki a szalmazsák­nak s aludni tértek. De nem mindenki tért nyugovóra. Ezeknek bor­zasztóan tetszett a matyó legények hetyke népviselete. S nagy tréfát Kora reggel szalad a helybeli kántor keresni a kövesdi híres kántort, aki az apátság vendége volt. — No, mi baj, kolléga? — kérdi a kövesdi karnagy. — Nagy a baj, nagy a baj! Jöjjönhamar az iskolába, majd meg­látja. Futnak is hamar, hát uramfia, a dalárda férfi tagjai ingbe-ga- tyába szaladgálnak a teremben. Se csizma, se nadrág, se hímzett ing, se kalpag, se mellény. Míg a társaság az igazak álmát aludta, valakik összeszedték ezeket a ruhaneműeket és úgy eltűntek, mint a kámfor. — Hát mi lesz most? — kérdi fanyarul a lőcsfalvi kántor. Közben a mezőkövesdi kántor is 180 fokos kilendüléssel változ­tatta meg eddigi fenséges véleményét Lőcsfalváról. — Hát ez disznóság! — kiabálta. — A félvilágot bejártuk és i- lyen nem történt velünk. Miért is jutott eszünkbe Lőcsfalvára jönni?! Közben a lőcsfalvi pap semmiről sem tudva nagy áhítattal mond­ta miséjét a templomban. Mire megreggelizett, az egész falu lázban volt és találgatták, hogy mi is történt és mi fog még történni.

Next

/
Thumbnails
Contents