A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1976-12-01 / 12. szám
iMÜJMP lg JligtJgM 538 Király István A SZENTFÖLDÖN T izennyolc hónapos előkészület után, 1975 augusztus 5-15 között zajlott le az ontariói magyar katolikusok szentföldi zarándoklata. Utunk célja elsősorban zarán- doklás volt, vagyis azokat a helyeket kerestük fel, ahol az Ur Jézus és apostolai éltek és meghaltak. Augusztus 6-án, szerdán este 7 óra tájban érkezett meg a 38 zarándok Lód repülőterére, Tel Aviv külvárosában. A repülőtér előtt egy autóbusz várt ránk magyarul beszélő sofőrrel, és magyarul-angolul egyformán szépen beszélő kísérővel. Ök mindent elkövettek, hogy ott tartózkodásunk alatt valóban megtaláljuk az ’’ígéret földjét”, a mi Urunk szülőhazáját. Jó egy órás utazás után elérkeztünk Jeruzsálem Tatárához. Amikor az országúton feltűnt a Jeruzsálemet jelző tábla, elcsendesedtünk és megilletődve, imádkozva mentünk be abba városba, ahol az Ur Jézus szenvedett, meghalt és feltámadt. Autóbuszunk előbb az új városon haladt ke- Jeruzsálem resztül, amíg végre elérkeztünk az óváros kivilágított falaihoz. Jeruzsálem falait többször lerombolták és újjáépítették a történelem folyamán. A mai falakat a törökök építették Szulimán szultán idejében, 1542 körül. Ezek a falak néhol egybeesnek a Jézus korabeli falakkal, de sok helyen eltérnek tőle. Három kilométer hosszúságban veszik körül az óvárost a 13 méter magas falak, és nyolc kapu van rajtuk. A falakat megkerülve, a Cedron völgyén át, az Olajfák hegye mellett fekvő szállodánkba hajtottunk. A vacsora és éjszakai pihenő után, másnap reggel szállodánk ablakából elénk tárult az óváros képe ragyogó napfényben. Az óvárosnak 4000 éves története van, a körülötte fekvő újváros viszont az elmúlt 30 év alatt épült fel. Az ó- és újvárosnak e
