A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1976-12-01 / 12. szám
539 gyütt 300,000 lakosa van (225,000 zsidó, 75,000 arab). Jeruzsálem három nagy vallás fővárosa, az emberiség felének szent városa. A zsidók benne látják a múlt dicsőségét, és az eljövendő világ reménységét. A keresztények Jézus szenvedésének, halálának és föltámadásának - mennybemenetelének helyét tisztelik benne. A mohamedánok úgy hiszik, hogy Mohamed Jeruzsálemből ragadtatott az égbe. Jeruzsálem azonban nemcsak a hit bölcsője, nemcsak szent város, hanem a pusztulás, a véres háborúk színhelye is volt a történelem folyamán. Neve magyarul békét jelent, és hosszú története folyamán lakóit mégis újra-meg-újra lemészárolták és falait, épületeit újra-meg-újra lerombolták a háborúk következtében. Első zarándok útunk az Olajfák hegyére az Olajfák hegye vezetett. Ez az óvárostól keletre, a Cedron patak völgyén túl van. Tudjuk, hogy Jézus ide szokott visszavonulni tanítványaival, itt tanította őket i- mádkozni, itt jövendölte meg Jeruzsálem pusztulását és a világ végét, itt imádkozott szenvedése előestéjén, innét szállt fel a mennybe. Autóbusszal felmentünk a hegy tetejére, ahol a mennybemenetel kápolnája látható. A bizánci korban, a 4. századtól kezdve volt itt templom. A perzsák lerombolták 614-ben, a keresztesek építettek egy újat a 12. században. Amit ma látunk, a keresztesek templomának maradványa, mely a mohamedánok kezére került. Ök é- pítették az arab kupolát a kápolna fölé. Belépve a kápolnába, megilletődve néztük azt a sziklát, amely köré a nyolcszögletű kápolna épült. A hagyomány szerint erről a helyről szállt Jézus a mennybe. Felolvastuk a menny- bemenetel történetét, elénekeltünk egy szenténeket és meggyújtottuk emlékgyertyáinkat. Nem messze ettől a helytől van az a barlang, ahol Jézus tanítványaival imádkozni szokott. Azon a helyen Nagy Konstantin császár építtetett először templomot. A perzsák azt is lerombolták. A a bazilika és a Getszemáni kertek
