A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1976-02-01 / 2. szám
52 Te lelked elől hová volna mennem és színed elől merre menekednem? Egekbe hogyha hágok, ott jelen vagy, pokolba ágyam vethetem, velem vagy. Naptámadatnak szárnyára ha kapnék, tenger legszélső nyugatán ha laknék, oda se visz más, csak a te kezed és jobbod rólam el ott sem veszed. S ha mondanám: setét hulljon fölém és éjre váljék köröttem a fény, az éj setétje nem sötét neked és mint a nappal, világos az éjjel, fény vagy sötét előtted egy. * Még meg sem voltam, szemeid már láttak és könyvedben megirvák mindenek, számlálva voltak a napok előtted, még meg sem is születtenek. * Vizsgálj meg Isten és ismerd meg szívemet, próbára vess és lásd ösvényimet és lásd, hogy nem a bűnök útja von, és vezess engem örök utadon. (sík Sándor fordítása) Szentbeázéd- templomtalan magyaroknak Élámenős, törtető embertípus volt Zakeus. Szinte látjuk magunk e- lőtt, hogyan kúszik le a fáról, siet haza, osztja a parancsokat jobbra-balra, hogy aztán maga legyen a megtestesült unalom a vacsorán, amelyen Jézus is megjelent. El kell ismerni: ügyes volt, I mozgékony és értette a maga mesterségét. Z.akeuá peldaja Qg az is biztos, hogy semmi sem volt egyéniségében abból, amit stílusnak, klasszisnak szoktunk mondani. Lehet, hogy kedélyes volt és kellemes vele tölteni egy estét, de az is biztos, hogy nem az az ember volt, akit jobb társaságba meg szoktak hívni. Miért ment Jézus éppen őhozzá vendégségbe? Csak egy lehet a magyarázata. Jézusnak tetszett Zakeus. Vahaszonnal olvashatjuk hozzá Szt. Lukácsból: 19,1*10.
