A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1976-10-01 / 10. szám
475 Qz idén márciusban (pontosabban: márc. 27-én) volt háromszázadik évfordulója, hogy II. Rákóczi Ferenc a Zemplén megyei Borsiban megszületett. Most októberben pedig kerek hetven esztendeje lesz hamvai hazahozatalának (1906 okt. 2 7-én lépte át Orsovánál az országhatárt, 28 odahaza -án közszemlére volt kitéve a Bazilikában, 29-én helyezték vég- történt ső nyughelyére a kassai dóm kriptájában). A 300 éves jubileum mellett az otthoni rendszer sem mehetett el szó nélkül. Még az Opus Pacis és az Országos Béketanács Katolikus Bizottságának tavaszi ülésén is szóba került: az új ötéves tervbe való papi belekapcsolódás fontossága mellett azt is emlegették, hogy a papságnak valamiképpen csatlakoznia kell az országos Rákóczi emlékünnepélyekhez is. Nem tudjuk, hogyan csatlakoztak. Arról viszont van értesülésünk, hogy egy magyar kormányküldöttség még a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba is elutazott, hogy ’’lerója kegyeletét” a Rákóczi-emlékhelyeken. Borsiban megkoszorúzták (vörös szegßvel) a Fejedelem szülőháza előtt lévő Rá- kóczi-mellszobrot. Kassán - miután előbb végighallgatták Jan Brondos, a keletszlovákiai kerület tanácselnökének üdvözlőbeszédét arról, hogy mekkorát fejlődött az utóbbi években ez a kerület - a dóm sírkápolnájában megkoszorúzták (megint vörös szegßvel) a hamvakat magábanfoglaló márványszarkofágot. Az otthoni ünnepségek fő rendezvényének a Pest megyei Gyömrő és a Zemplén megyei Szerencs volt színtere. Rákóczi 1703 júliusában a gyömrői táborban nagy hatású beszédet mondott - ránk maradt szövegét Bessenyei Ferenc színművész adta elő az ünnepélyen. Szerencs meg hosszú időn át a Rákóczyak (csak a Fejedelem irta ”f’-vel a nevét) fészke volt. Szerencsen, a Rákóczy-vár boltozatos termeiben kiállítás is nyílt a Nemzeti Múzeum és a miskolci Herman Ottó Múzeum ku- ruc-kori emlékeiből - nagyrészt fegyverek, zászlók, korabeli oklevelek és egyéb iratokból. Az ünnepi szónokok persze nem tudtak mit kezdeni a mélyen vallásos Rákóczi alakjával. Hosszasan magyarázták, miért is ünnepelhetik otthon ma joggal a Nagyságos Fejedelem emlékét. Juhász Róbert, az Országos Rákóczi Emlék- bizottság titkára, a gyömrői szónok, kisütötte, hogy Rákóczi "haladó” volt: ”A- zért ünnepelheti emlékét ma a szocialista Magyarország, mert a haza és a haladás elválaszthatatlan fogalommá vált Rákócziban”. □ Szociológiai törvényszerűség, hogy a nagy társadalmi mozgások-változá- sok anomáliákat okoznak az erkölcsi normarendszerben: megbontják annak korábbi (viszonylagos) egységét, felszaggatják összefüggéseit, gyengítik hatását. Ezt mindennap tapasztalhatjuk az összetört automaták, telefonok, megrongált vasúti kocsik, a csúszópénzzel elővarázsolt hiánycikkek, alkoholfogyasztási- és öngyilkossági statisztikák, kisiklott életek láttán. Elégszer halljuk és olvassuk is: napjaink erkölcsi normarendszere még nem alakult ki. Ez ma minden felelősen gondolkodó ember oszthatatlan gondja. - Mindezt nem mi írjuk, hanem Somogyi Tóth
