A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1976-10-01 / 10. szám
451 plsősorban bátyám volt. Védelmére, szeretetére mindig számíthattam. Emlékszem, egyszer egy hencegő tanárunkat azzal tréfálták meg páran az osztályból, hogy nevenapján a pedellus krepp-papír virágaival díszítették fel az osztálytermet. Tanárunk csak úgy ragyogott a boldogságtól - egészen addig, míg az igazgató, aki megneszelte a diákcsinyt, be nem nyitott órájára és vissza nem parancsolta helyükre a papírdíszeket. A tanár persze dühbe gurult és büntetésből a hetesekkel azonnal ki akarta sepertetni a tantermet. Már indultam is, mert az egyik fiúval én voltam a hetes, amikor a bátyám hangját hallom: "Tanár úr, a húgom nem fogja kitakarítani az osztályt!” - A tanár egy pillanatra meghökkent, aztán a névsorban utánam következőt jelölte a sepregetésre. Pali igazságérzete nem bírta, hogy engem büntessenek, amikor a csínyben nekem semmi részem se volt. - Negyedikes koromban az volt minden vágyam, hogy elmehessek a diákbálba. Nem volt kivel. Pali, aki nem szerette az ilyen összejöveteleket, mégis eljött velem. Egy év múlva, mikor cserkészek lettünk, Hanka Erzsiké névnapján már Pali volt a cserkészek táncestjének rendezője. A cserkészet miatt még arra is vállalkozott, hogy megtanuljon táncolni. Sőt, tánckurzust szervezett a cserkészek számára. Ezen mindig cserkészruhában jelentünk meg és Pali még azt is elintézte, hogy a rászorulók ingyen járhattak a táncórára - tánctanárnőnk nem kis bánatára... Mivel sokan voltunk cserkészek, később a diákbálok szellemét és hangulatát is mi tudtuk jó irányba terelni. pat fiútestvérem volt. Palit otthon is elfogadták, mint szervezőt és bennfentest. Másodikos gimnazista lehetett, mikor édesanyánk behívta szobájába egy kis beszélgetésre: "Palikám, - mondta - szegények vagyunk. Apu könyvesboltjában többnyire magyar könyvek vannak és azokat nem nagyon veszik most. Iskolába járnak a gyerekek, pénz a ruházkodás, az étkezés. Kosztos diákokat kell fogadnom, hogy mindent ki tudjunk fizetni. Segítesz nekem?" - Pali megígérte.- "A fegyelmi rész a legnehezebb nekem, - mondta édesanyánk - ha ebben számíthatok rád, az már nagy segítség. ” j- Másik e- set volt, amikor Pali 15-16 éves lehetett és anyagilag még nem voltunk rendben. Amikor édesanyánk meg- a fiúk (Pista már jezsuita, balról Pali és Balázs)
