A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1976-09-01 / 9. szám
430 segítséget. Pinchas Lapide, zsidó író szerint a pápa közbenjárásának hétszázezer vagy nyocszázhatvanezer zsidó köszönheti életét. A zsidó forrásokból merített a- datok szerint az üldözött zsidókat segélyező akcióival sokkal nagyobb kockázatokat vállalt, mint a köztudatban elterjedt felfogás gondolja. # Az a szenátusi bizottság, amely az amerikai titkos szolgálat túlkapásainak problémáját vizsgálta, arra is rájött, hogy az FBI egyházi személyeket, csoportokat és szervezeteket is megfigyelés alatt tartott s a kulisszák mögül bizonyos egyházi természetű ügyekbe is beavatkozott. így szerette volna megakadályozni azt is, hogy a pápa magánkihallgatáson fogadja Martin Luther King-et. VI. Pál pápa 1964 szeptemberében fogadta Kinget. Római körök úgy tudják, hogy az FBI Spellman bíborost kérte fel, hogy a Vatikánban a fogadás lemondása érdekében közvetítsen. # A nem-keresztényekkel foglalkozó vatikáni Titkárság, miután a Tripoliszban tartott muzulmán-keresztény párbeszéddel felborzolta a zsidók érzékenységét, a judaizmus ügyeivel foglalkozó kommissióját Jeruzsálembe küldte, izraeli vallási vezetőkkel való tanácskozásra. A küldöttség vezetője Pierre de Contenson atya volt, aki közölte izraeli tárgyalófeleikkel, hogy a Szentszék nem ragaszkodik többé a szent helyeknek nemzetközivé nyilvánításához, csak bizonyos nemzetközi garancia biztosítását kívánja a három vallás (zsidó, muzulmán, keresztény) szent helyei számára. Ismeretes, hogy Izraelben a 67-es háborúban elfoglalt területeken gyorsított telepítő és építkező munkába kezdtek. A sokemeletes új bérházak több helyen zavarják a szent helyek tájképét. Izraeli újságírókkal beszélgetve, de Contenson atya — tréfának szánva — említette, hogy a palesztínai guerillák szívesen a levegőbe röpítenék ezeket az épületeket. A zsidók nem értékelték humorát, másnap nyilvánosan bocsánatot kért elszólásáért. # A Szentatya a legközelebbi, 1977-es római püspöki szinodus tárgyköréül a hitoktatás, a katekizálás problémakörét választotta. Egy előkészületi vázlatot már ki is küldtek a püspökök címére hozzászólás céljából. Az előkészítő vázlat hangsúlyozza, hogy a hitre való oktatás a keresztények közös feladata: a családé, a plébániáké, stb. Nyomatékosan hangsúlyozza azt is, hogy nagy gondot kell mindig fordítani arra, hogy a hitoktató módszerek az oktatandók kultúrájába épüljenek. % A legutóbbi bíborosi kinevezésekkel a bíborosok száma 137. Közülük 120 abban a korban, amely lehetővé teszi, hogy pápaválasztó jogukat gyakorolják. Az újonnan kinevezettekkel földrészek szerint így oszlik meg a bíborosok száma: Európa 70, Amerika (E- szak- és Dél-) 38, Afrika 12, Ázsia 12, Óceánia 5. A bíborosok közt egy van, akit XI. Piusz nevezett ki, 11 XII. Piusztól, 16 XXIII. Jánostól és 110 VI. Páltól nyerte kinevezését, aki 1963-tól öt konzisztóriumot tartott. # Az újonnan kreáltak közül csak egy észak-amerikai, hét európai és legtöbb a harmadik világ országaihoz tartozó: 12. # Két kinevezés keltett nemzetközi feltűnést: az esztergomi és a Hanoi-i bíborosok kinevezése. Az elsőéből azt következtetik, hogy a Vatikán és a magyar kormány viszonyában javulás állt be. Hanoi bíborosának Rómába érkezése azt mutatja, hogy a Vatikán és Észak-Vietnám között is tárgyalások folynak. A bíborosi jelvények átvételére Hanoi érseke olyan megkésve érkezett, hogy
