A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1976-09-01 / 9. szám
431 ideje sem volt megcsináltatni a bíborosi talárt. 0 Az új bíborosok nevének nyilvánosságra hozása alkalmával jelezték, hogy a Szentatya két új bíborosnak nem teszi közzé a nevét. Mint később kitűnt. Hanoi érseke volt az egyik, akinek római útjába akkor még nem volt biztos, hogy beleegyeznek az észak-vietnámi kommunisták. A másik, akinek személye mindmáig titok, valószínűen a vasfüggöny mögött élő főpap. 0 Nagy feltűnést keltett két "elmaradt" kinevezés. Az egyik a francia Etchegaray érseké (Marseille), a másik az amerikai Msgr. Bernardin, Cincinnati érseke. 0 Az új kinevezések folytán első ízben kapott bíborost Santo Domingo, Szenegál, Uganda és Nigéria. A három új olasz bíborossal az olasz bíborosok száma harminchétre szaporodott. tizenöt évszázaddal ezelőtt, 476 augusztusa és szeptembere között omlott össze a Nyugat-római birodalom. Bukását utolsó császárjának lemondatásától szokták számítani. Odoáker, , , germán zsoldosvezér fosztotta meg trónjától a másfélezer eves Romulus nevű gyermekcsászárt s utána királyi összeomlás címmel ő intézte a nyugati birodalom ügyeit. Öt egy másik germán, Teodorik tétette el láb alól 493-ban. - Régi történelemkönyvek előszeretettel keresték a birodalom összeomlásának okát az előnyomuló barbár népek életerejében vagy a régi római erkölcsök romlásában. Ma kissé bonyolultabbnak látják az okokat és az ókor egyik legjobb olasz szakértője, Santo Mazzarino professzor szerint mélyükön tulajdonképpen egy nagy gazdasági válság lappangott, amelyet mai névvel inflációnak jelölhetnénk. Ez a válság a keletrómai birodalmat is érintette, de az nagyjából mégis ezer évvel túlélte a nyugatit, mert Bizánc, a fejlett görög városkultúrák örököse, termelésének és fogyasztásának nagyobb erejével könnyebben átvészelte a nehéz időket, mint a hozzá képest vidékies nyugati birodalom, ahol a légiók lázadásainak is pénzügyi okai voltak. — Volt a felvilágosodás korának egy angol történésze, aki egyenesen a kereszténységben jelölte meg a nyugati birodalom bukásának igazi okát. 1764 november 15-én, a római Campidoglio romjai között élvezte a naplementét és Jupiter közeli templomából a sarútlan barátok vesperás-éneke hallatszott. Ekkor lett világossá előtte — vallotta később Edward Gibbon, ”A római birodalom hanyatlása és bukása” híressé lett szerzője — hogy a bukás igazi oka csak a kereszténység lehetett. Egy vallás, amelyik arra kényszenehéz időket, mint a hozzá Edward Gibbon
