A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)

1976-08-01 / 8. szám

365 ki. 1969 júniusában szentelték püspökké. Ez az az esztendő, amelyben Nyerere elnök nem-marxista szocializmusának eszméje is áttevődik a gyakorlatba. Tan­zánia 90%-ban földművelő jellegű állam s a vidék földjét a lakosság közösen bir­tokolja. Van ugyan minden családnak háztáji gazdasága is, de a földek nagy ré­szét közösen művelik. Az ilyen szövetkezeti falukat uj amák -nak hívják és a tanzániai püspöki kar már megalakulásuk idején teljes erejével áll e mögé a szö­vetkezeti rendszer mögé, mert a szegény és még fejlődésben lévő ország számára ezt a gazdasági megoldást tartja legcélravezetőbbnek. T anzánia papsága azonban nem vetette magát olyan radikálisan a szövetkeze­ti mozgalomba, mint Msgr. Mwoleka, aki kezdettől fogva maga is tagjává lett egy ilyen szövetkezetnek s egyházkormányzati ügyeit úgy intézi, hogy min­den hónapban tizenöt napot maga is földműveléssel tölt. Neki valósággal teoló­Tanzánia állam 1964-ben alakult a régen német gyarmat, később angol mandátum alatt álló Tanga­nyika és a brit protektorátusnak számító két szi­get, Zanzibár és Pemba egyesüléséből. 15 millió la­kosa legnagyobb részben bantu. Az Egyesült Nem­zetek statisztikái szerint egyike földünk 25 legsze­gényebb államának. Az 54 éves Julius Nyerere az államelnök és bizonyos nem-marxista szocializmus egypárt rendsze­rével kormányozza az országot. A három millió katolikus egyházkor­mányzat szemszögéből 25 püspökséghez tartozik (21 élén bennszü­lött püspökkel). A csaknem 1400 főnyi papságban hét külföldi hit- hirdetőre öt bennszülött pap esik. A női szerzeteskongregációk már erősebben afrikai jellegűek (2,300 bennszülött és 700 nyugati orszá­gokból származó kedvesnővérrel). A papság erős támasza a 6,500 fő­nyi katekéta-gárda (átlagban öt jut egy felszentelt papra). giai érvei vannak a mellett, hogy egy püspöknek miért kell az övéhez hasonló é- letmódot választania Tanzániában. - A Szentháromság élete is közösségi - han­goztatja Msgr. Mwoleka - és mi emberek sem élhetünk csak kizárólagosan önma­gunknak. Az egyházi közösség fejének a néppel együtt és az ő körülményeikhez hasonlóan kell manapság élnie. - Ilyen egyszerű elmélettel oldotta meg maga számára a kérdést. A közösségi egyházi élet gondolata egyébként is erősen foglal­koztatja a püspököt, aki a tanzániai püspökkari konferencia megbízásából a vilá­giak helyzetével foglalkozó kommissiónak is vezetője. Az ő buzgólkodásának e- redménye az is, hogy négy tanzániai egyházmegyében próbaképpen sajátos kö­zösségi életformát vezettek be a vidéki keresztény közösségekben. Mindez persze csak kísérlet s megvalósítói maguk sem látják, merre fog vezetni. Az aránylag pri­mitív vidéki viszonyok között viszont sok reménnyel néznek a kísérlet elébe,

Next

/
Thumbnails
Contents