A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)

1976-08-01 / 8. szám

340

"Azt mondom és arra kérlek titeket az Urban, hogy ne éljetek úgy, mint a pogá- nyok, akiknek üres az életfelfogásuk. Hallottátok és megtanultátok, hogy az i- gazság Jézusban van."

Géza fia jól ismerte mind a két világot: a keleti hagyományokat és a nyugati kereszténységet. Apja az ősi kultúrát legnívósabban képviselő törzs vezére, anyja gyula lánya. István személyétől remélték, hogy vele a magyarság dunántúli és tiszántúli ágának különállása megszűnik vagy legalábbis csökken. Magyar urak, jogszokások, kormányzási formák közt, a főurak tanácskozásait figyelve nőtt föl, de nevelői külföldiek, bencés papok voltak. Ő volt az első magyar uralkodójelölt, aki előtt a Nyugat kultúrkincsei Szent 3átván napjára megnyíltak.

Apja politikából volt keresztény, őma- ga a felismert igazság belső meggyőző erejéből. Kereszténysége a felismert kegyelemre: Istenadta hivatásra és küldetésre adott válasz, tudatosan vállalt elkötelezettség. Feladatának nemcsak azt tartotta, hogy nyugat-európaivá tegye a magyart, hanem kereszténnyé. Nem csak modern uralkodó kívánt lenni, hanem szent. Más szóval: életének tengelyében az Istennel való viszony állt. Egy nép sorsáért és jövőjéért volt felelős, de Isten színe előtt.

Az igazság sziklájára akarta építeni népe történelmét, ezért választotta Krisztust alapul. István politikája nem érthető, csak a hit perspektívájából. A politikai helyzeteket és lehetőségeket az örökkévalóság szemszögéből nézte. Féltékenyen őrködött népe függetlensége fölött: haddal védte meg azt lengyel és bolgár, német és besenyő ellen. De ez a független magyar élet csak keret volt a szemében, amelyet teljesen krisztusi, evangéliumi tartalommal szándékozott megtölteni, és ezen még keményebben dolgozott, mint birodalma határainak védelmén.

A pogánysággal nem alkudozott, mert hitt az ember krisztushozta, isteni lehetőségeiben — és ezzel összehasonlítva minden más életfelfogás minőségét silánynak találta.

Hiányzik mögülük az a valós lét, aki maga az Isten — és aki Jézus Krisztust tette meg a történelem tengelyéül. Minden más csak eszmerendszer, álomkergetés. A valóságra csak a hit nyit rá. Ha Krisztus az egyetlen valódi út Istenhez, minden krisztustalan és egyházta- lan vallás- és életforma visszaesés a szellem- történet és vallástörténet egy alacsonyabb fokára, legyen az napimádat vagy vérimádat.