A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1976-08-01 / 8. szám
341 fajimádat, pénzimádat vagy hatalomimádat, anyagelvűség vagy evilág-hit, akár tizedik századi, akár huszadik századi kiadásban. Politika nem elég Szent István eszményeinek, lelki rugóinak, törekvéseinek és teljesítményeinek megértéséhez. Csak az élő hit és Krisztus-szeretet adja meg a kulcsot személyisége titkának felpattintásához. Csak akkor látjuk, hogy ez a nagy keresztény mennyire nagy magyar. Békési István MkigijakmVatos gondolatok I legbuktam az emberek előtt. Készségemet állhatatlanságnak minősítik, szi- vl vemet, mint félnadrágos kis hülye erőlködését... és összenevetnek a hátam mögött. Voltaképpen sehol sem hiányzóm, és észre se igen vennék, ha elmegyek. — Megbuktam magam előtt: éspedig jórészt az előző eredményeként. Az emberek szeretete, bizalma sok hősi erőfeszítésre képessé tett. Nem éreztem és nem panasoltam föl. Most már ’’kinyílta szemem". - Csak a harmadiktól ments meg Uram, hogy Teelőtted végleg le ne vizsgázzam, hogy el ne vess színed elől! Tudom, ezerszer megérdemeltem, és mégis, itt van legnagyobb bizodalmám. Veled szemben még mindig él bennem a titkos remény, hogy mindez nem hiúba van és hogy nem vetettél el végleg... °áj a tudat, hogy bármi ér, csak érdemlett dolog - és irgalom, hogy ( j hogy rosszabb nem ért. Hogy a szabad, hősi vállalkozás, a lelkesedés szárnyaszegetten vergődik: annyira ismerem magamat, hogy már i- gérni se igen merek. — Vagy éppen ez a kegyelem jele, ideje? Hogy minden Őbenne legyen? Én sokat építettem magamra, jó tréningemre, hősi kezdésre, szép múltra... Mi az egész értelme? Hogy jutottam én ide? Miért kellett ennek igy lennie, vagy miért engedte meg az Isten?... hogy mindig irgalmas legyek?... hogy mindig hálás maradjak?... hogy lassan a- lázatossá váljak? - Delicta quis intelligit? Mi nem... De nem is az a feladat, hanem vezekelni és vigyázatósabban a jövőben. /f~\lyan az emberi tudatalatti, mint egy kavargó, örvénylő, alaktalan víztömeg. V Itt-ott kiáll az öntudatnak, az elvnek, a hitnek, régi jó feltét eleknek egy-egy tiszta sziklája, kis szigete. De mi vetődik még fel, senki sem tudja pontosan, csak sejteni lehet. - Rettenetes önismeret... Akinek ekkora ön- és emberismeretet adtál, Uram, miért nem hagyod meg neki legalább a hideg és kesernyés ítélkezés, a lusta kiábrándultság mentőöveit? Mert akkor kibírható. Emberismeret — cinizmussal vegyítve, vagy naivság - szeretettel párosulva. De hideg és rideg világosság - melegen fájó, szánó és érző szívvel: ez az őrültség (vagy talán a szentség?)
