A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)

1976-01-01 / 1. szám

A püspöki kar az új szabályozás rendelkezéseinek közzétételekor ki­fejezte reményét, hogy a templomi hitoktatás a szabályozás után ott is beindul, ahol eddig nem vezették be. Ilyen eset azonban eddig nem ismeretes. Annál világosabban rajzolódnakki viszont az új rend­szabályok által okozott nehézségek. A megállapodás negyedik pontja leszögezi, hogy a "hat és tíz év közöttieknek a templomi hitoktatás külön tartható. Amennyiben egy templomban a résztvevők száma korcsoportonként a 35-40 főt megha­ladja, úgy még egy-egy csoport létrehozása megengedett". A homá­lyos szövegezés nem határozza meg, kik a tíz éven felüliek. De az sem világos, hogy a rendelkezés a hittanos csoportok számát maxi­málisan négyben korlátozza-e, függetlenül attól, hogy mekkorára duz­zad egy-egy csoport létszáma; vagy egyszerűen arról intézkedett, mi­kor osztható tovább a hittanos csoport. Az állami szervek a jelek sze­rint maximálisan négy hittanos csoportot akarnak engedélyezni. Ez az előírás főleg a nagy plébániáknál nehezítené meg a templomi hit­oktatást*. A templomi hitoktatás után érdeklődőket képtelenség csak négy csoportban összefogni: a tanulók részben délelőtt, részben dél­után járnak iskolába, a napköziseket pedig 17 óráig köti az iskolai foglalkozás. Minden réteg csak más időben oktatható hittanra. Az új előírás nehezíti az alkalmazkodást a csoportok kialakításában s a hit­oktatót arra kényszeríti, hogy vagy kihagyjon olyanokat a hitokta­tásból, akik kérik s hajlandók volnának a vele járó áldozatot vállalni, vagy arra, hogy papi lelkiismeretét kövesse a tételes rendelkezések ellenére. A papság nem kapott egységes eligazítást arra vonatkozóan, hogy vajon a heti két hitoktatási lehetőség csoportonként értendő-e, vagy két csoport esetén már csak egy-egy hittanóra tartható, illetve: milyen legyen az órabeosztás akkor, ha több hittanos csoport van. Azt a pontot, mely az egyik oktatást a vasárnapi diákmise utánra te­szi, maguk a püspökök is hol csak ajánlásként, hol előírásként értel­mezik. A vasárnapi misékkel és hívőfogadással lelkipásztorilag leg­inkább lekötött diákmise-utáni idő a lelkésznek rendszerint nem al­kalmas hittanóra tartására, de a tanulókat is arra kényszerítené, hogy mise után még egy órát a templomban maradjanak. A problémák további forrása, hogy a hitoktatás helyét és idő­pontját be kell jelenteni: "A templomi hitoktatás idejét és helyét — a 3* * Magyarországon minden negyedik plébánia hívőszáma meghaladja a háromezrei> a nagy városokban gyakoriak a /0-20 ezer hívőt számláló plébániák, Az iskolai hitoktatás éppen ilyen helyeken csökkent vagy tűnt el egészen.

Next

/
Thumbnails
Contents