A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1976-07-01 / 7. szám
393 szét, hogy az embernek az Istennel való kibékítését munkáló tevékenységében segítsék ót. Nem azért, mintha szüksége lett volna rájuk, hanem, mert hangsúlyozni akarta, hogy az üdvösségünknek is társas jellege van. A hetvenkettő tulajdonképpen az egyház, ha kezdetleges formábanis. Emberek, akik embertársaiknak prédikálnak; embertársaikat bíztatják, nyugtatják vagy kihívják az evangélium jóhírével. Ez a munkájuk talán nem volt a legtökéletesebb, mint a mai egyházé se mindig tökéletes — ahogy egy modern lelki író mondja: "lehet, hogy az egyház nem a legtökéletesebb, olykor talán nem is a legjobb, de ez az egyetlen egyházunk van". Mi is másoktól hallottunk először Jézusról, evangéliumának jóhíréről. Talán a szüléinktől, a férjünktől, a feleségünktől, talán a testvéreinktől, tanítóinktól, papjainktól, barátainktól. Mások tanítottak, hogyankell keresztény módra élnünk; példájuk követésre indított, bíztatásuk megerősített, lelkesedésük áttüzesített, bölcsességük óvatosságra intett. Mert valahogy úgy van, hogy vagy másokkal együtt követjük Jézust s jutunk el boldog országába, vagy nem követjük és országába se jutunk. Szükségünkvanmásokra, mert amikor mi kételkedni kezdünk, mások százszázalékosan biztosak lehetnek; ha meg mi lelkesedünk, az másokat zökkenthetkibizonytalankodásukból. Amikor mi már elfáradtunk, másokban új energiák keletkezhetnek; amikor elgyengülünk, bennük még lehet elég erő; amikor elkedvetlenedünk, mások teli lehetnek bizakodással; amikor kislelkuen már-már kiállnánk a sorból, mások lendülete magával ragadhat. Ezért van egyházra is szükségünk, mert embertársaink segítsége kell ahhoz, hogy válaszolhassunk az Ur hívó szavára. S ha elhisszük, hogy szükségünk van embertársainkra, gondoljunk arra is, hogy nekik is szükségül-? van reánk. Kik is azok, akiknek leginkább szükségük lenne hívő életünk szép példájára? Segítség-e igazán embertársaink számára a mi keresztényvoltunk?. .. Cser László FELNŐTTEK IMÁI a nagybetűs "Én” gained előtt állunk szüntelenül mégis, ma egészen tudatosan akarok színed elé állni és fölajánlani