A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1976-06-01 / 6. szám
248 A gyakori szentáldozás sürgetése ma nem elég. A minőségi szentáldozást is szorgalmazni kell. Aki komolyan igyekszik áldozásait mélyebbé tenni és törekszik.a velejáró elkötelezettségben is haladni, azt nem kell bíztatni a gyakori szentáldozásra, annak az életszükséglet. Rózsadombi Mária Háoltárofe = gepfjangr a bűnbánati töifeorgás; ... akkor megvallottam neked bűnömet, nem rejtegettem tovább vétkemet, így szóltam: Megvallom, Uram, gonoszságomat... Futószalagom elvitte az emberek elől az alkotás örömét. Mire megcsodálhatták volna szép munkájukat, már a következő ember elé tettem le a darabot, akinek majdnem semmi köze nem volt hozzá. De értsd meg, Uram, hogy így tudok a leggazdaságosabban fajtánkról gondoskodni. Megtanítottam az embereket elzárkózni a környezettől. Az én létformámat vették át: már ők is azt hiszik, hogy létük érdekében konzerválni kell magukat, mindenféle anyagokkal elbástyázni magukat a környezettől, a többiektől, nehogy tönkremenjenek. Az én bűnöm az is, Uram, hogy a gondolkodásmódomat is átvették tőlem az emberek. Ne csodálkozz hát, ha időnként rájuk sem ismersz. Nekem köszönhető, hogy az ember ma már kiszámítható, megtervezhető, manipulálható lett, hogy szabályozható a társasági életük, házasságuk, hogy új emberek alkotásának, nevelésének is technikája van már. Rabszolgámmá tettem az embert, megvallom Neked. Beloptam magam a konyhájukba, a hálószobájukba, sokan még a szívük dobogását is nekem köszönhetik. Elmondhatom, hogy az ember teljes egészében a hatalmamban van. Hiszen csak leállók, elromlok, és ők elkésnek, lemaradnak, felrobbannak, nem érnek oda, lezuhannak és kisiklanak. ..
