A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)

1976-05-01 / 5. szám

lamban élünk.

Szűcs erre valami 1939-benhozott törvényre hivatkozott, amely mozgósítás idejére rendkívüli felhatalmazást adott a kormánynak a magánvagyont igénybevenni hadi célokra. Csodálkoztam ezen és megjegyeztem:

— Igen meglep ez a válasz, mivel egyrészt a sajtó tele van a békemozgalom híreivel, másrészt pedig nem hiszem, hogy van ma o- lyan hatalom, amely a Szovjettel összetűzni merne.

Nagy zavarba jött Szűcs, mire az egyik tisztje segíteni iparkodott rajta és kijelentette:

— Nem tudja ön, hogy háború lesz és mi erre készülünk?

A főnök látta, milyen síkos talajra léptünk, leintette alantasát és nekem szögezte a visszavonhatatlan intézkedést:

— A kormány döntése végleges, azért a házat két napon belül ürítsék ki, ön pedig írja alá az átadásról készült okmányt.

Hát így raboltákel a Manrézát tőlünk. Régen csak a bankok rabolták adósaiktól az ingatlant, ha a nyomorultak nem tudtak fizetni, de micsoda kis műkedvelő mutatvány volt az a korlátlan rabláshoz képest, amely nálunk ebben a rendszerben karhatalommal és a törvény nevében történt. S ha valaki még azt is látta, micsoda pimasz képpel hajtották ezt végre, fuldokolnia kellett az undortól. Apáink el sem tudták volna képzelni, hogy a vörös szenny egyszer ennyire elönti majd ezt az országot.

Szeder Mihály

A lőcsfalvi pap naplójából:

A lőcsfalvi egyháznál az volt a régi szokás, hogy minden héten két keresztelő nap volt. Kedden reggel a misék után és szombaton délután a litánia után. Ilyenkor aztán egy, kettő, néha három gyereket is hoztak a keresztvíz alá. A bába néni már jól ismervén a szokást, a kellő napon, a kellő időben, felsorakoztatta a ke- mindkét álOHl tel jeSÜl resztszülőket az újszülöttekkel a plébániai irodában, le is ültette őket szépen, míg a lőcsfalvi pap vagy a káplánja megjelent. A megfelelő üdvözlések és a ke- resztelendők megtekintése után, ami olykor tréfás hangulatban folyt le, a pap elővette a "nagy könyvet" és a születés sorrendjében, annak rendje-módja szerint be írta a be írandókat, utána bementek a sek