A Szív, 1976 (62. évfolyam, 1-12. szám)
1976-03-01 / 3. szám
U-3 kedves, egyszerű ember volt. Egyszer a piacon jártomban láttam, hogy egy néninek felsegítette a kosarat a fejére; éppen arra sétált a titkárjával. Egy más alkalommal meg ereszkedve megkötötte egy iskolásgyereknek a kioldódott cipőfűzőjét. — "Mert elesel benne, kisfiam." — Egy másik emlékezetes élményem vele egy szombati litánia után történt a ferenceseknél. A gyóntatóhelyiségbe mentem és sorbaálltam Grácián atya gyóntatószéke előtt. Egyszercsak nyílik az ajtó, jön be a püspök atya és beáll a sorba. Magam elé akartam engedni, de ő azt mondta: "Nem, nem. Most én is csak olyan gyónógyermek vagyok, mint a többi". Odaállt és mondta a breviáriumát, míg rákerült a sor. Röviddel székfoglalója után egyszercsak hivatalosan közölték velünk, hogy az új megyéspüspök a jövő héten kedden délelőtt tizenegy órakor meglátogatja kórházunkat. Volt is nagy sürgés-forgás, rendcsinálás nálunk azon a hétvégen. A keddi napon minden készen állt fogadására. Az orvosok már tíz órakor az előcsarnokban gyülekeztek. A nővérek meg a személyzet a lépcsőház korlátjánál, az első emeleten vártunk, ahonnét a bejáratot is szemmel tarthattuk. Mindenki nagy várakozással nézett a látogatás elébe. Az új püspökről sok kedves történet járt már akkor szájról-szájra a városban. Emeleti megfigyelőhelyünkről a külső portáig el lehetett látni s vártuk, mikor tűnik fel a bejáratnál a püspök autója. Egyszercsak feltűnt egy papi alak a kapuban, de tudtuk, hogy ez nem lehet ő, mert gyalog jött. Tényleg nem ő volt, hanem egy pap a városból, aki röntgenre jött. Jöttek-mentek az emberek, a kórház megszokott délelőtti forgalma, s hogy valamiképp el ne szalasszuk a nagy vendég érkeztét, meghagytuk a külső portásnak, hogy azonnal jelezze a házi telefonon, ha a püspök autója a kórház elé kanyarodik. Közben megint belépett egy pap az előcsarnokba. Nem is figyeltünk fel rá különösebben. A püspök autón jön, ez meg gyalog jött s a külső portáról sem jött semmiféle jelentés. A belső portás nagy "Dícsértessék"-kel köszönt neki. Lesegítette kabátját. Az orvosok egy csoportban, háttal a belépőnek, tárgyaltak egymással. Senki sem figyelt a papra, csak amikor kalapját is átadta a portásnak, látta meg valamelyikünk az emeletről, hogy kis piros pileolus van a pap fején. — Megjött a püspök! — kiáltotta el valaki magát az emeleten és mind éljenezni kezdtünk. A meglepett orvosok gyorsan körülvették a püspököt, hogy a fogadóba vezessék, aztán végigkísérték az egész kórházon. Hát ilyen volt nálunk Grősz József püspök atyánk első látogatása. Az apostolok utódja Jézus egyszerű tanítványaként jött közénk. mesélték róla, hogy az utcán féltérdre
