A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1975-02-01 / 2. szám
- 81 egyénisége) halála óta szinte senki sem foglalkozik a művészekkel. Az akadémikusok lelki gondozása alig néhány egyházmegyében felel meg a követelményeknek s ahogy a munkások felé nem talál kapcsolatot az egyház, úgy talál zárt ajtókra a nagyvállalkozóknál is. E- gyedül vidéki és falusi miliőben folyik hatásos és meglepően korszerűvé módosított lelkipásztorkodás. / így fest az operett hazájának, a nyaralók paradicsomának a katolicizmusa. A germánok, szlávok és román népek eme találkozó- pontján mindig hozzá voltak szokva nemcsak a konfliktusokhoz, hanem azok leértékeléséhez is: náluk a helyzet sokszor volt reménytelen, de sohase elég komoly. Am "Ausztria mosolya" mögött tragédiák és szenvedések húzódnak meg. Ezt bizonyítja az ország második helye az európai öngyilkosok listáján. A halállal is bizalmas közelben vannak; a Salzburgban unalomig játszott "jedermann" *, Trakl, Kafka, Rilke, Werfel művei meg Handke "vágymentes balsiker" fogalma is erre utal. Az osztrák irodalom megérttet valamit az osztrák katolicizmusból is, az egyénnek a barokk díszek közötti tanácstalanságából s a nemzeti léleknek kavargó örvényeiből is, melyek a keringő és az életöröm mellett egy Hitlert is, Eichmannt is a történelembe dobtak, mint egy Mozartot vagy Schubertét - ajándékul a világnak. Mi fáj a modern teológusoknak? likőr a zsinat második ülés-szakán a püspökök főpásztori hivataláról tárgyalt, Frings bíboros hozzászólásában a Szent Officium (a hit római bíborosi kongregációjának akkori neve) eljárásainak módszerét kifogásolta. Főként azt nehezményezte, hogy sem a teológus szerzőt, sem püspökét nem hallgatják meg, mielőtt egy teológiaikönyvet elítélnének. Nincs elég különbség - mondotta a bíboros - az akták hivatali ügyintézése és egy tulajdonképpeni bírói eljárás között. Ez a kritika nagy feltűnést keltett a jelenlévőkben, az Officium akkori bíboros titkára nagy hangon vissza is utasította - anélkül, hogy érdemileg tagadni tudta volna a tényállást. * A bécsi születésű Hugo von Hoffmansthal (1874-1929) halál-játéka, a salzburgi ünnepi játékok egyik állandó darabja. Drámái közül néhány Richard Strausz-operák librettó ja (rózsalovag, naxosi Ariadne, árnynélküli asszony). Inkvizíció - napjainkban?