A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)

1975-02-01 / 2. szám

- 78 alsó-ausztriai sűrűségnek az is oka, hogy az 1945-ben Délkelet-Euró- pából Ausztriába özönlő népi-német menekültek, akik nem kis arányban protestánsok voltak, nem itt akartak letelepedni (Alsó-Ausztria akkor szovjet zóna volt). Ahol viszont letelepedtek (délen és nyugaton), ott ma a katolikusok arány szám a kisebb, mint 1938-ban volt.

Cézár úgy kezdi a galliai háborúkról szóló könyvét: "Gallia három részre osztható" - nos, az osztrák katolikusok is. Egyharma- duk a többé-kevésbé rendszeres vasárnapi misehallgatók, egy másik a "szezónvendégek", akik a nagy ünnepeken járnak templomba s az utolsó harmad azokból tevődik össze, akik a miséktől is, az egyháztól is távol tartják magukat.

Szociológiai kutatások adataiból kimutatható, hogy a nép-párt (ÖVP) választói nagy többségükben a rendszeres misehallgatókból kerülnek ki. Legkevesebb templombajáró szavazója a szabadság-párt- nak(FPÖ) van. Érdekes maradványa az egyház iránt érzett ellenszenv a kisvárosok polgáraiban a múlt században viruló nagy-német rokon- szenvnek. A császárság és az egyház szövetsége Bécs-ellenes hangulatukat antiklerikalizmussal egészítette ki. Karintiában és Stájer- országban az ellenszenv még régebbi századok sérüléseiből, az ellenreformáció túlkapásaiból magyarázható.

A vidéki polgárságot a nemzeti szocializmus kigyógyította a nagy-német gondolatból, az egyházzal szemben elfoglalt tartózkodó álláspontjuk megmaradt. A szocialista munkásság, negyven évvel a véres bécsi utcai harcok után, tömegeiben nem kimondottan egyházellenes, inkább "megszokásból" marad távol a templomtól.

Ha ezek után a statisztika mégis azt mutatja, hogy Ausztriában a gyerekek 90%-át megkeresztelik, a halottak 90%-énak egyházi temetést kérnek, az annak a jele, hogy az -osztrákok egyházuk szokásaiból mégis megőriztek néhányat. Ausztriában "tisztességes ember" még mindig az egyházhoz fordul keresztelés, esküvő és temetés e- setén még akkor is, ha különben az egyház tanításával csak nagyjából, vagy egyáltalán nem ért egyet.

Mindjárt megváltozik a kép, ha az emberek hitének "tartalma" iránt érdeklődünk. Egy körkérdésből például az tűnik ki, hogy Salzburg városában az emberek 86%-a hisz egy "felsőbb lény" létezésében; Karintiában 88%, Felső-Ausztriában 89%. Erősen leesik a százalékszám olyan kérdéseknél, mint: hisz-e a halál utáni éleiben?; Jézus Krisztus Istenségében? Salzburgban a katolikus szülők 77%-a úgy véli, hogy a "templomküszöb koptatása nélkül" is lehet valaki jó vallásos ember. Felső-Ausztriában, Karintiában és Tirolban u