A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)

1975-02-01 / 2. szám

- 77 ben, 110 volt koncentrációs táborban és 45 halt meg a táborokban és lefejezés következtében. Az osztrák katolikusok egyszerre észrevették, hogy a maguk lábán is megállnak, kimeríthetetlen lelki energiáik készlete s létüknek nem elengedhetetlen feltétele sem a ''legkeresztényibb" uralkodó, sem a "katolikus" állam vagy bizonyos "keresztény" politikai párt.

Egy egész fiatal katolikus nemzedék nőtt fel Ausztriában a háború alatt, fiatal világiak és papok, akik "az egyház ifjúságának" tudták magukat és tisztában voltak azzal, hogy az osztrák katolicizmusnak ők szabnak majd új irányt. Abban megegyeztek, hogy a háborút megelőző szervezkedés egyleteire nincs többé szükségük. Amikor a- zonban a háború végén olasz mintára a Katolikus Akció köré kezdték tömöríteni kezdeményezéseiket, a központ monopolisztikus törekvései sok félreértésre és súrlódásra adtak alkalmat. Közben az 1945 után várt nagy lelki megújulás is valahogy késlekedett s az osztrák egyház képe egy sajátos és meghatározó jellegű korrektúrát kapott.

Ausztriában a háború után az egyház és állam kapcsolata sokkal nagyobb változáson ment át (ha a háború előtti "első" köztársasággal való kapcsolatot nézzük), mint Nyugat-Németországban (ahol szintén a háború utáni helyzetet hasonlítjuk össze a weimari köztársaság háború előtti idejével). Ausztriában 1945 után mintha egy fokkal semlegesebb lenne az egyház az állam felé, mint Nyugat-Németországban. Az osztrák egyháznak a keresztény demokrata párttal sem volt ugyanaz a viszonya, mint a német egyházé a német-, az o- lasz egyházé az olasz testvérpárttal. De maga az osztrák párt sem hasonlított mindenben németvagy olasz megfelelőjére. Karl Lueger és Ignaz Seipel* harcos múltjából kinőves azausztromarxizmussal vívott polgárháború emlékével terhelve, még 45-ben törölte nevéből a "keresztény"-t s Néppártként indult a megszállt Bécsben.

Az osztrák egyháznak az állammal ilyenné alakult viszonya már azért is érdekes, mert Ausztria tulajdonképpen katolikus ország. A hét milliónyi lakosságnak 89,%-át katolikusnak keresztelték. Vidékek szerint persze változó az arány. Bécsé a legkisebb 81% katolikussal, az alsó-ausztriai St. Pölten egyházmegyéé a legnagyobb, 96%-kal. Az

* Lueger (1844-1910) a keresztényszocialista párt egyik alapítója, 1897-től haláláig Becs népszerű, zsidó- és magyargyűlölő polgármestere. - Seipel (1876-1932) kát. pap, salzburgi egyetemi tanár (morális), keresztényszocialista politikus, 1922-29 kancellár, 1930-ban rövid ideig külügyminiszter, az első osztrák köztársaság "legnagyobb'’ politikusa.