A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)

1975-02-01 / 2. szám

- 59 ­a nyugati egyházban volt a felebaráti szeretet intézményes gyakorlá­sának az új formája. A keleti egyházban már korábban működtek e- gyes kolostorok mellett a diakóniák, mint a kolostor szerzeteseire bízott karitászközpontok. A diakónia eredetét Egyiptomban kell ke­resnünk, ahol a kolostorok környékük szegényeit gondozták és ez a gondozás lassan intézményes lett annyira, hogy a diakóniák autonómi­át élveztek és messze kiterjedő karitász tevékenységet fejtettek ki. Egyiptomból a diakóniák intézménye Palesztina, Szíria, majd Bizánc felé terjedt és innen találta meg az utat Rómába. Hogy II. Benedek rövid uralkodása idején hány diakónia műkö­dött az Örök Városban, nem tudjuk. Azt viszont tudjuk, hogy mintegy száz évvel később, vagyis a 8. század végén, I. Adorján2 23 éves u- ralkodásaidején, Rómában 18 diákónia működött, míg utóda, III. Leó3 alatt, aki 21 évig ült Péter székében, a diakóniák száma 24-re emel­kedett. A történészek sokat vitatkoztak azon, hogy a római diakóniák egyházi vagy világi szervezetek voltak-e. Valószínűbb, hogy egyházi intézmények voltak, bár egyes diakóniák vezetésében világi szemé­lyek, a pápai közigazgatás hivatalnokai is fontos funkciót töltöttek be. így tudjuk például, hogy szent Zakariás pápa4 udvarának egyik főem­bere, Theodotus, "primicerius defensorum", a Santa Maria Antiqua5 mellett működő diakóniának volt a "dispensator"-a, vagyis legfőbb kezelője. Egy másik Theodotus viszont, aki a következő, II. István pápának6 a rezidenciájában mint "primicerius notariorum" dolgozott, a Szent Pál apostolról elnevezett diakóniának a "pater"-e, atyja, va­gyis legfőbb tekintélye volt. Eustachius herceg ugyanebben az időben a Santa Maria inCosmedin7 templom melletti diakóniának a diszpenzá­2 772. febr. I - 795. dec. 25 között pápa. Róma papjai ésnépe választják. A nyugati kereszténység későbbi egységének: a császári és pápai hatalom összhangjának előkészítője. 3 795. dec. 26 • 816. jón. 6 között. Nagy Károlyt ő koronázza 800 karácso­nyán s a nyugati császárság újjáalakulásának ez a keletkezési dátuma. 4 741. de:. 3 - 752. márc. 15 között. O az utolsó görög a pápai trónon. Szi­ve Kelet felé húzott. A longobárdokkal sikerül hosszabb békét kötnief Szent Bonifác révén kerül szorosabb kapcsolatba a germán kereszténységgel. 5 A fórumon. Augustus császár könyvtárából alakították templommá. 6 752. márc. végétől 757. ápr. 26 között. Római diákonusból lett pápa. Első, aki az Alpokon átmenve, a pápaság figyelmét hangsúlyozottan a frank és germán világ felé irányítja. 7 Állami gabonaépületből a 6. században egyhajós templommá alakít jók, a 8. és 12. században kerül sor mai formájának kialakulására.

Next

/
Thumbnails
Contents