A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)

1975-10-01 / 10. szám

- 440 ­mózesi törvény nemcsak azt határozta meg, hogy miből kell készíteni és hogyan a templomsátor felszentelésére szánt olajat, és hogy mi­lyen legyen a főpap ornátusa, hanem azt is, hogy milyen kár után mi­lyenlegyen a kártérítés; fertőzőbetegségek esetén mi legyen az eljá­rás; hogyan fizessék a napszámosok bérét, stb. így megértjük, mi­ért volt fontos, hogy a szövetség és a vele kapcsolatos törvények tu­data el ne halványuljon a nép lelkében. "Legyen ez - t.i. az egyip­tomi szabadulásra, a szövetségre való emlékezés - jelként a kezeden és emlékeztető jelvényként a homlokod előtt, mert erős kézzel hozott ki minket Jahwe Egyiptomból" (Exodus 13,19) - ismételte naponta imá­iban a buzgó zsidó és ma is felcsavarja karjára és homlokára az ima­szíjakat, amelyekre a szövetség jelképeként a törvény miniatűr te­kercse van erősítve. Tehát Izrael sokkal jobban a múltjából élt, mint bármely más nép. 2 ez a múlt vallási múlt, hiszen a királyság megalakulásáig ál­lamformája a theokrácia volt, vagyis az uralkodó maga Jahwe volt. Választottjain keresztül közölte akaratát népével és a népnek sok szenvedéssel kellett fizetnie, amikor akaratával szembeszállt. Ez a szakrális múlt tele volt várakozással, reménnyel - a nép számon tartotta, hogy küldetést kapott Jahwétől. Általa kell minden népnek elnyernie Jahwe áldását és evvel boldogságát. Az isteni ígéretek pe­csétjét találjuk az ősatyák és pátriárkák történetén. Jahwe ígéretei pecsételik meg a szövetséget és a nagy nemzeti katasztrófák idején, a szenvedés éjszakájában, a próféták ajkán soha korábban nem hallott nagyszerű szavakban kap megfogalmazást a messiási kor békéje és boldogsága. Jahwe nemcsak a kezdet, hanem a végső beteljesedés is. Tehát a nép múltjáról és jövőjéről szóló írások nem profán irodalom kategóriájába tartoznak. Félő tisztelettel olvasott szent könyvek vol­tak ezek. "A törvény és a próféták" - az Ur Jézus is így említi a he­gyibeszédben, amikor az ószövetség törvényrendjét a maga tekinté­lyével tökéletesíti. A törvényen Mózes öt könyvét értették és értjük ma is. Ez a ma öt könyvre osztott mű a Kr.e. ötödik században kapta meg mai a- lakját. írói szóbeli és írott hagyományokra támaszkodtak. Nos, mit tudhatott a Kr.e. ötödik században dolgozó szerző, és mit tudhatunk mi ma Izrael történeti múltjáról? Abrahám elhagyja Babilonban élő rokonságát, nyugatra, Palesztinába vándorol. Innen unokája és népes családja a nagy éhínség idején Egyiptomban keres menedéket. Egyip­tomból Mózes vezeti ki népét. Mózes halála után bírák intézik Izrael sorsát. Saul az első király, utóda Dávid és főként Salamon uralkodá­sa Izrael történetének az aranykora. Ezt a meghasonlás, a nemzeti

Next

/
Thumbnails
Contents