A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)

1975-10-01 / 10. szám

- 440 mózesi törvény nemcsak azt határozta meg, hogy miből kell készíteni és hogyan a templomsátor felszentelésére szánt olajat, és hogy milyen legyen a főpap ornátusa, hanem azt is, hogy milyen kár után milyenlegyen a kártérítés; fertőzőbetegségek esetén mi legyen az eljárás; hogyan fizessék a napszámosok bérét, stb. így megértjük, miért volt fontos, hogy a szövetség és a vele kapcsolatos törvények tudata el ne halványuljon a nép lelkében. "Legyen ez - t.i. az egyiptomi szabadulásra, a szövetségre való emlékezés - jelként a kezeden és emlékeztető jelvényként a homlokod előtt, mert erős kézzel hozott ki minket Jahwe Egyiptomból" (Exodus 13,19) - ismételte naponta imáiban a buzgó zsidó és ma is felcsavarja karjára és homlokára az imaszíjakat, amelyekre a szövetség jelképeként a törvény miniatűr tekercse van erősítve. Tehát Izrael sokkal jobban a múltjából élt, mint bármely más nép.

2 ez a múlt vallási múlt, hiszen a királyság megalakulásáig államformája a theokrácia volt, vagyis az uralkodó maga Jahwe volt. Választottjain keresztül közölte akaratát népével és a népnek sok szenvedéssel kellett fizetnie, amikor akaratával szembeszállt. Ez a szakrális múlt tele volt várakozással, reménnyel - a nép számon tartotta, hogy küldetést kapott Jahwétől. Általa kell minden népnek elnyernie Jahwe áldását és evvel boldogságát. Az isteni ígéretek pecsétjét találjuk az ősatyák és pátriárkák történetén. Jahwe ígéretei pecsételik meg a szövetséget és a nagy nemzeti katasztrófák idején, a szenvedés éjszakájában, a próféták ajkán soha korábban nem hallott nagyszerű szavakban kap megfogalmazást a messiási kor békéje és boldogsága. Jahwe nemcsak a kezdet, hanem a végső beteljesedés is. Tehát a nép múltjáról és jövőjéről szóló írások nem profán irodalom kategóriájába tartoznak. Félő tisztelettel olvasott szent könyvek voltak ezek. "A törvény és a próféták" - az Ur Jézus is így említi a hegyibeszédben, amikor az ószövetség törvényrendjét a maga tekintélyével tökéletesíti.

A törvényen Mózes öt könyvét értették és értjük ma is. Ez a ma öt könyvre osztott mű a Kr.e. ötödik században kapta meg mai a- lakját. írói szóbeli és írott hagyományokra támaszkodtak. Nos, mit tudhatott a Kr.e. ötödik században dolgozó szerző, és mit tudhatunk mi ma Izrael történeti múltjáról? Abrahám elhagyja Babilonban élő rokonságát, nyugatra, Palesztinába vándorol. Innen unokája és népes családja a nagy éhínség idején Egyiptomban keres menedéket. Egyiptomból Mózes vezeti ki népét. Mózes halála után bírák intézik Izrael sorsát. Saul az első király, utóda Dávid és főként Salamon uralkodása Izrael történetének az aranykora. Ezt a meghasonlás, a nemzeti