A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1975-10-01 / 10. szám
- 439 nénk Jézust, másokra nehezedik még a mi keresztünk is. Csak ha i- gazán hisszük, amit Jézus tanított: hogy életünkben nem agyászé és szenvedésé, nem a betegségé, nem a bánaté és nem a halálé az utolsó szó - csak akkor leszünk képesek felvenni a magunk keresztjét és vinni vállunkon életünk utolsó napjáig - ma is és minden nap addig. Orbán Mikiás ásképpen írt történelmet Tukididész, másképpen Anonymus, megint másképpen Mommsen *, de az első oknyomozó történésztől a 20. század legmodernebb tudományos apparátusával dolgozó történettudósáig valamennyi arra törekedett, hogy a történeti i- gazságot feltárja. Célja az volt, hogy az eseményeket felidézze és összefüggéseiket kimutassa. De egészen más volt az antik Kelet krónikásainak az igénye. Az uralkodó háznak és a nemzetnek a története szorosan összefüggött a vallással. A királyok hőstetteit, győzelmeit mint szent eseményeket örökítették meg az utókornak, mégpedig vallásos-nevelői célzattal. Az ószövetségi szent- J5iblia törte net ióecje írás ú.n. történeti könyvei is ilyen vallásos-nevelői célzattal íródtak. Ezek a könyvek a templomban szolgálatot teljesítő papok tollából kapták meg mai szövegüket és a szerzőknek sokkal több gondjuk volt arra, hogy írásukkal a nép vallási életét erősítsék, mint hogy történettudósokként dolgozzanak. Ismételten kiemeltük: az ószövetségi zsidóság nemzeti létének az alapja a Jahweval kötött szövetség volt. Ez a szövetség határozta meg az államformát, a társadalmi tagozódást, a vallási élet rendjét, a közösségi kapcsolatokat, a hadviselés módját, vagyis a nép egész életét. De nemcsak általában, hanem szinte aggályos aprólékossággal. Mert a * Tukididész (Kr.e.460.400) a peloponézoszi háború történetírója, az első "oknyomozó" történész és első jelentős attikai prózaíró. • Anonymus, o Gesto Hungarorum írója, akit sokáig III. Béla (1173-96) udvari kancelláriája jegyzőjének gondoltak, a legújabb otthoni kutatások szerint (a kódex P iniciáléjának rajzában elrejtett kézjegyek nyomán) a Bár-Kalánnembeli Nona fiával, Pósa püspökkel azonos. - Theodor Mommsen(l8l7-1903) német filológus, római-jog tudós és történetíró. Fő műve: Róma története (1858). A Szentírás teremtéstörténetének az értelmezése