A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)

1975-07-01 / 7. szám

- 322 valláskritika jelenségeivel való állandó szembetalálkozásuk bizonyos kijózanító hatást gyakorolt rájuk és csak megerősítette őket az egyházhoz való hűségükben. Náluk a vallás csakugyan fontos és jelentőségteljes szerepet visz személyi életük kialakításában. Bizonyos küldetéstudatot is ad nekik az egyház egésze felé s azt a meggyőződést alakította ki bennük, hogy Isten sajátos "kísérleti mezőnyében" élnek, ahol a jövő egyháza szerzi meg kialakulásának formáit.

Ha ilyen hívő katolikusok a szabad Nyugatra kerülhetnek ki, ott az egyházat elsősorban, mint a hitből kialakult közösséget élhetik és tapasztalhatják meg. Csodálattal tölti el őket rendszerint az a fejlődési lehetőség, azok az eredmények is, amelyeket az egyház Nyugaton felmutat. Zavaróan hatnak azonban többnyire rájuk azok a belső feszítőerők, amelyek a szabad világ egyházában tapasztalhatók, nem is szólva azokról a problémákról, amelyek számukra ismeretlenek és érthetetlenek (például a celibátus körül folyó viták).

Az otthoni hívekben nyugati hittestvéreiket illetően egyébként még az az igény is élénken él, hogy a nyugati turistákban és látogatókban szeretnék valóban a hittestvért felfedezni, aki nem riad visz- sza attól, hogy megvallja hitét, amikor Magyarországon tartózkodik. Ilyen példaadásnak élménye számukra a "szentek közösségének" megtapasztalását jelentené és segítené őket, hogy véget nem érő megpróbáltatásukban is hűségesek maradjanak a hithez.

A Vatikán és az oroszok kapcsolataiból:

A huszas évek keleti politikája

A tizenhárom éven át kelet-európai, majd 1970-től római tudósítóként működő német újságíró, Hansjakob Stehle "megbízható kortársak beszámolói, egyházi és állami levéltárak áttanulmányozása után" írta meg vaskos könyvét * a Vatikán keleti politikájáról. Bevallása szerint "erkölcsi dilemmát" lát a Vatikánnak a bolsevizmus- sal való "egyezkedéseiben". Ezen a téren nem áll egyedül és most nem az a célunk, hogy ellentmondjunk neki. Könyve alapján inkább azokról a kezdeti kapcsolatfelvételekről számolunk be, amelyekről aránylag kevesen tudtak - a közvélemény szerint még ma is XXIII. János pápa számít az első, oroszok felé 'közeledő" egyházfőnek.

* Die Ostpolitik des Vatikans 1917 bis 1975 (a Vatikan keleti politikája 1917 és 1975 között) • R. Piper und Co Vedag • München-Zürich - 496 lap.