A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1975-07-01 / 7. szám
- 321 ségei szerint. A vasárnapi szentmiséken átlagban a hívek 10%-a vesz részt. Ezek általában a zsinatot követő liturgikus megújulás jegyében folynak, a nyomtatott liturgikus szövegek hiányát többnyire nagy és jól olvasható táblák alkalmazásával pótolják. A közös éneklésnek náluk nagy múltja van egyházi vonalon is és a szenténekek ma is szerves tartozékai az istentiszteleti cselekménynek. Városokban sok helyen énekkaruk is van a plébániáknak. - A misehallgatók egyharmada járul átlagban szentáldozáshoz is. A templomi esküvőnek, keresztelőnek, temetésnek még mais nagy a jelentősége, bár az állam nagy gondot fordít a díszes keretek és ünnepi külsőségek között pap mellőzésével rendezett házassági, névadó és temetési "szertartások" népszerűsítésére. 1966-os adatok szerint a házasságok 42-, a névadások és temetések 7-7%-át tartották ilyen papmentes "szocialista ünnepélyességgel". Az alsófokű- és középiskolákban a törvény vallási nevelés meglehetősen szűk lehetőséget biztosít a vallásoktatás számára, de ez inkább elmélet, mint valóság, mert a törvény végrehajtásában is, kivitelezésében is mindent elkövetnek, hogy az iskolai hitoktatást hatástalanná tegyék. A városokban a gyakorlatban szinte nincs is hitoktatás az iskolákban, ahol pedig van, ott a résztvevők a katolikus gyermekek létszámának csak 10%-át alkotják. Engedélyezett hitoktatás-számba megy a két hónapos elsőáldozási- és az egy havi bérmálási előkészítés. Megvan e- zenkívül arra is a lehetőség - s ez a helyi hatóságoktól függően nagyon különböző lehet - hogy a gyermekeket a templomokban gyűjtsék egybe hitoktatásra. Több katekétikai kommissió dolgozik egyébként új katekizmus szerkesztésén, amely a hittannak a családokban való tanítására is alkalmas lenne. Ezekből eddig három viszonylag használható kötet jelent meg, de ezek is csak olyan alacsony példányszámban, amelyik a hitoktatásban hivatalosan résztvevők számának elegendő. A családokban tartható hittan tanításhoz nemcsak a vezérfonalat tartalmazó kiadványok hiányoznak, hanem a családoknak ebben az irányban való felkészítése is, továbbá az esetek legnagyobb részében egyszerűen idejük sem marad a szülőknek arra, hogy gyermekeik vallási képzésével maguk komolyan foglalkozhassanak. A magyar katolikusok vallási tudata és egy- a következmények házhűsége, a most már több évtizede tartó nehézségekkövetkeztében, igen nagy megpróbáltatásokat állt ki. Sokak számára ez az egyháztól való elidegenedést eredményezte. Egy kisebb rétegben azonban példás keresztény érzületet alakított ki és kétségtelen belső gazdagodással járt. A marxi 1
