A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1975-07-01 / 7. szám
- 314 folyamán öltöztette. Az anathema sit' (átkozott legyen) kifejezés sűrű használata is az akadályok közé tartozik... Nem tudom, igazam van-e vagy sem, de azt gondolom, nem vagyok kívül az Egyházon, legalábbis nem kegyelmi életén kívül, amikor kívülmaradtam annak szervezeti keretein. Számomra az élet értelme: az igazság városa." Ü tolsó leveleiben az örömről, a tavaszról, az élet szépségeiről írt szüleinek. "Beszéljen nekem Istenről" - kérte utolsó napjaiban e- gyik látogatóját. 1943 augusztus 24-én halt meg. Az angliai Ashford- ban, lakóhelyén temették. Sírjánegyszerű, fehér kő fekszik, csak ezt véstékrá: Simone Weil, 1909-1943. Barátja, GustaveThibonmondotta róla: "isten szentjeinek ahhoz a közösségéhez tartozott, amely Istenben van elrejtve". - Élete - Pascal szavával élve - a "szeretet rendjében folyt le". Remélhetjük, hogy igazságot és szeretetet szomjazó lelkének az Abszolút Szeretet volt kielégítő jutalma. Szeder Mihály A lőcsfalvi pap naplójából: Z anati Mariska és Kóbor Péter esküvője igen szépnek ígérkezett. Gyönyörű, verőfényes júliusi nap. A nép már ott gyülekezett a templom körül. Várták a jegyespár érkezését, akik már a községházán a jegyző úr előtt álltak és nagyban folyt a polgári esküvő. Egyszercsak kiáltás hallatszik a templomkert sarkában ékeskedő nagy hársfa tetejéről, ahol egy gyerkőc figyelte magaslati állásból az utat, mint valami tüzérségi megfigyelő. - Jönnek, jönnek! - kiabálta. A szót egyik a másiknak adta, míg a templom elején áldo- gálókhoz nem jutott. - Jönnek, jönnek! - mondták egymásnak. A nép hát megkezdte a bevonulást, bonyodalmas esküvő hogy jó helyet biztosítsanak J maguknak. A lőcsfalvi pap is teljes díszben várta a sekrestyében az ünnepélyes pillanatot, amikor kivonulhat a "négyes fogattal" - ahogy a négy ministránsos szertartást nevezték. Az orgona halk hangon duruzsolt a kántor ügyes uj- jai alatt. A pár már vonult is be a tanúkkal a templomba. Végre a nép elhelyezkedett, az orgona elnémult, Mariska és Péter ott álltak az oltár előtt szemben a pappal és a ministránsokkal. A harangozó a sekrestye ajtajából figyelte a dolgok menetelét. Egy darabig szépen is ment minden, míg hirtelen meg nem szakította az első számú bonyodalom .