A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)

1975-07-01 / 7. szám

- 315 ­Először csak pisszegetés hallatszott, majd trappolás, futko- sás, majd gyereksikítás, nevetés, sírás. Egy hang: Csend! Nyug­hassatok! - Egy másik hang: Szégyen, gyalázat! - Egy harmadik hang: Minek hoznak gyerekeket ilyen helyre? - A pap csak állt és várt, mint egy tábori pap, mikor lövöldözés közben végzi a munkáját, kint a fronton. Végre a zaj elült és a pap tovább folytatta, mintha semmi sem történt volna. Hogy mi történt? Hát csak az, hogy a Zanati és Kóbor nemzetség legifjabb tagjai, akiket elhoztak az esküvőre, elun­ták magukat. A szülők elfeledkeztek róluk a nagy bámulásban és a kicsik azt hitték, hogy az óvodában vannak, hát elkezdtek kergetős- dit és bűjócskát játszani. Oh mennyi titokzatos zug, sarok és jó bú­vóhely is volt a templomban! Játszottak is, míg a szülők össze nem szedték őket. De az esküvő alig fejeződött be, már követte is a má­sodik számú bonyodalom. A menyasszony legkisebb testvére, a vakarcs, aGyuszi, eltűnt. Keresték bévül, keresték kívül, a szülők jártak egyik csoporttól a másikig, mint valaha József és Mária, mi­kor a kis Jézus eltűnt a jeruzsálemi templomban. Már a lakásra is szalasztottak futárokat, hátha hazament. De Gyuszinak se híre, se hamva... Az anyja csak siránkozott, mert a Gyuszika volt a mama­kedvence. .. Az egész templom környéke visszhangzott a kiáltozás­tól. Gyuszi! Gyuszíí! Gyuszííí!... Végül is a Berci bá, a sekres­tyés halászta ki a plébános gyóntatószékéből. Odabújt a pap helyére bújócskázás közben, hogy ott aztán biztosan nem találja meg senki. S mikor a szülők megrendszabályozták az ifjú nyájat, ő ott maradt és jóízűen elaludt a kényelmes székben. Még jó, hogy a sekrestyés kutatási területét oda is kiterjesztette. Nagy volt a megkönnyebbülés egyházi és világi vonalon egyaránt... Természetes, hogy a híres-neves esküvőre az eskető papot is meghívták. Meg is jelent a lőcsfalvi pap a lakodalmi ebéden. Javában folyt már az ebéd. Csörögtek a kanalak, kések és villák, lármásan lakmároztak, csak a rigmust szavaló vőfélyek szakították meg hébe -korba, mikor az új fogásokat behozták, amiközben megszületett a harmadik bonyodalom, melynek főhőse újra a Zanati Gyuszika volt. Tudvalévő dolog, hogy a falusi házak háta megett van egy embe­ri szükségletet szolgáló, fából készült melléképület. Hát a Gyuszi abba zárta bele magát. De úgy ám, hogy akárhogy próbálta, nem tu­dott kijönni. S az is tudvalévő dolog, hogy ilyen nagy tömeg ember lévén együtt, ez a melléképület igen forgalmas volt. De nem tudtak bemenni. Aki benne volt, nem tudott kijönni. Gyuszi belül bömbölt, a bemenni akarók meg kívül topogtak és ordítiztak. A házban pedig összesúgott a nép s ki dühös lett, ki nevetett, ki sopánkodott - kinek

Next

/
Thumbnails
Contents