A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)

1975-06-01 / 6. szám

- 270 munkást alkalmaz s ezeknek jó része ott telepszik meg munkahelye közelében: szinte egy új község keletkezik máról-holnapra. Ezeknek az embereknek templomra van szükségük és lelkipásztorra. Megindul a gyűjtés, és hamarosan ott áll az új telep közepén az Istenháza, hatalmas, időtálló építmény. Két évre rá azonban a gyár automatikus módszerekre tér át. A munkások nagy része másutt keres munkát. S a rövid életű település közepén ottmarad a sok költséggel és áldozattal felépített templom - üresen.

A modern élet mindég több ilyen problémát vet fel. A munka- viszonyok változása, az életszínvonal emelkedése, a közlekedés mindig könnyebb és gyorsabb lehetősége, a faluból a város felé és aze- gyik országból a másikba irányuló népvándorlás megszüntette azt a szilárdságot, amely a régi világot jellemezte. - De ugyanakkor kifejlődtek azok a módszerek is, melyek segítségével ezeket a jelentős változásokat jórészt előre ki lehet számítani. Ma már minden komolyabb ipari, politikai, kereskedelmi befektetést alapos szociológiai kutatómunka előz meg. Megállapítják, hogy hol, mit, mikor és mennyi időre kell beállítaniuk, ha a lehető legkevesebb veszteséggel a lehető legnagyobb hasznot akarják elérni. Hasonlóképpen a szociológia különféle tudományágait hívja segítségül manapság a reklám is. Közösséglélektani kutatások mutatják ki, mi az ízlése a nagyközönségnek, mit szeret a legjobban és mi hat rá leginkább.

■Ezeket apéldákatméghosszan lehetne sorolni. Összefoglalva mondhatjuk, hogy a modern élet összetettsége és bonyolult volta miatt tudományos módszerekre van szükségünk, hogy világosan lássunk egy adott helyzetben, és felelősséggel, célszerűen tervezhessünk a jövő érdekében. - Mialatt a modern élet és vele együtt az alkalmazott szociológia már röviden érintett ágai mai formájukban kifejlődtek, az elméleti szociológiának egy ága is kialakult: az ú.n. vallás-szociológia.

A szociológia vagy társadalomtudomány foglalkozik minden jelenséggel, mely az emberi közösségből származik, vagy azt befolyásolja. Ámde a vallás is közösségi jelenség. Hiszen a vallás tagjai közösséget alkotnak, hitközösségekbe, egyházakba tömörülnek. Hogyan keletkeznek ezek a közösségek, mi szabja meg hasonló életformájukat, mennyire befolyásolják a közösség tagjai a közös életforma átalakulását, a különféle népek és népfajok milyen szertartásokban fejezik ki belső vallásosságukat - ilyen és hasonló kérdések érdeklik a társadalomtudománynak azt az ágát, melyet vallás-szociológia nevén ismerünk - mely éppen az utóbbi évtizedekben indult komoly fej