A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)
1975-05-01 / 5. szám
235 APRÓSÁGOK lOa még egy évet várnak vele (s ez az otthoni papírkiutalás meg az államosított nyomdák huza-vonái közepette könnyen megeshetett volna), a tavaly húsvétra ígért új, teljes magyar Szentírás épp a Káldi-féle fordítás 350. évfordulóján jelent volna meg. Szerencsére ez év februárjában került ki a pécsi Szikra nyomdából s terjesztéséről a Szent István Társulat gondoskodik. Nagy formátumú, nem "zsebkiadás", de nehéz is lenne ó- és újszövetséget kisebb alakban kiadni. Az újszövetségi rész tulajdonképpen az 1967-ben megjelent Gál-Szörényi-Kosztolányi fordítás revideált kiadása, az ószövetségi rész teljesen új fordítás, amire régóta szükség is volt a régi, 1930-as években megjelent kiadás nyelvezetének és magyarázó jegyzeteinek lassú elavulása miatt. A mostani kiadás teljes kézirata már 1972-ben készen állt s nem kis munka eredménye volt. Az eredeti héber és görög szövegek rekonstrukciója ma tökéletesebb, mint csak pár évtizeddel ezelőtt is volt s a fordítók munkájukban jó kritikai kiadásokra támaszkodhattak, beosztásukban s a kétes helyek fordításában a híres "je- ruzsálemi biblia" szövegéhez igazodtak, az egyes szavak árnyalatainak kifejezésénél pedig a legújabb német, francia, angol szentírásfordításokat követték. Nyelvészek segítségét ODAHAZA vették igénybe, hogy "olvasható" és nyelvünk szépsége- TÖRTÉNT ivei telített fordítást készíthessenek, helyenként a régi magyar bibliák ízét is sikerült megőrizniük, de nem haboztak régi formákat feladni ott, ahol a természetes nyelvfejlődés jobbakat kínált. Nincs például benne "frigyláda", hanem a "szövetség ládája", nincs "felebarát", csak "embertárs". Az egyes könyvek elé írt bevezetések jó történelmi háttérül is szolgálnak, a szövegjegyzeteket pedig ügyesen a könyvek végén hozzák, hogy így a textus olvasásra "töretlen" maradjon. Nagyszerű, rég várt és hézagpótló munka ez az új magyar biblia. Reméljük, külföldi magyarok kezébe is jut belőle anélkül, hogy a valószínűen elégtelen példányszámban engedélyezett kiadás miatt az otthoniak rövidülnének meg. □ 1975 kettős jubileumi esztendő otthoni katolikusainknak. A Szentévet egyelőre otthoni búcsúkkal és zarándoklatokkal ünneplik; nem hallottuk még, hogy milyen nagy tömegben készülnek Rómába, vagy hogy hány zarándokvonat, autóbusz és repülőgép fogja szállítani őket. - A másik jubileum már komolyabb valami: az ország "felszabadulásának" 30 éves évfordulója. Ennek megünneplésére már észrevehetőbb mozgás tapasztalható. Balogh István (a "páter") ny. államtitkár, c. apát és templomigazgató egy interjúban emlékezik a "nagy időkre". A vörös hadseregnek a vallásos élet kérdéseiben tanúsított "korrekt" magatartását emlegeti s arról áradozik, [
