A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)

1975-03-01 / 3. szám

120 ­annyit jelentene: hogy szétszórják őket Japán különböző vidékeire és "agymosással', indoktrinációval térítik vissza őket atyáik (a rezsim) hivatalos hitére. V 1868. július 20-án 114 családfőt és buzgó keresztényt hurcoltak el Nagaszakiból, hogy a föntebbi tervet megvalósítsák. Ezek közül 28 Cuvanóba került. Eleinte emberségesen bántak velük. Aránylag jó sorsuk volt, élelmet kaptak eleget, csak épp hogy nem voltak szaba­dok. Majd hirtelen elkezdődött az indoktrináció s mikor ez sem járt eredménnyel, elkezdték éheztetni őket; elvették tőlük a meleg takaró­kat, szűk helyre zárták őket s mikor ennek sem volt foganatja, kín­zásokhoz folyamodtak. Közben megbukott a régi rendőrállam. Az új rezsim minden e- rejével az "új Japán" építésén dolgozott és kereste a külfölddel való kapcsolatok kiépítését, mert e nélkül nem látták tervüket (egy gazda­ságilag, politikailag és kultúrális szempontból erős, modern Japán) kivihetőnek. Csak valláspolitikájukat nem voltak hajlandók semmi módon változtatni. Hiába tiltakozott a külföld az emberi jogok nevé­ben, nem engedtek. Ellenkezőleg: még radikálisabban fogtak hozzá a "keresztény kérdés" felgöngyölítéséhez. 1870. januárjában 3300 ke­resztényt gyűjtöttek össze és szétszórták őket Nyugat-Japánban. Cu­vanóba 125 új fogoly érkezett (valószínűen azért ilyenkevesen, mert a hely meglehetősen kicsi és szűk volt nagyobb tömeg befogadására). Azt hazudták nekik, hogy a többiek már mind megtértek, nin­csenek már itt. Ok is haza mehetnek azonnal, mihelyt föladják ke­resztény vallásukat. Közben azonban a "régiektől" is kaptak üzenetet s abból megtudták, hogy még 12 van belőlük egy új börtönben; a többi­ek "megtértek"- mint akkoriban mondották- s ezek most a faluban dolgozhattak, élelmük is volt, csak haza nem engedték őket. 5/ A 32 éves Yaszutáró gyenge alkatú legénynek látszott ugyan, ám hite annál e- rősebbnek bizonyult. Mivel semmi sem bír- ta hitében megingatni, egy szűk ketrecbe zárták (éppen havazott), amelyben egyene­sen se állni, se feküdni nem lehetett. Türel­mesen viselte az embertelen tortúrát. Soha egy panaszszó nem hagyta el ajkát. Egy fo­golytársának, akilopva felkereste hóval ta­kart börtönében, azt is bevallotta, hogy e- Nagaszaki katedrái isa gyáltalán nem érzi magát elhagyatva. Lá­

Next

/
Thumbnails
Contents