A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)

1975-03-01 / 3. szám

- 113 Izgatja a szentek tudománya: egy polihisztor merészségével e- lemzi a két nagy középkori forradalmár, Szent Ferenc és Akvínói Szent Tamás alakját, közben szabad folyást enged polemizáló ösztönének, hogy szétcsapva maga körül ugyanezt az életszentséget sürgesse önmagában és kortársaiban. - Nehéz lenne összefoglaló képet rajzolni erről aminden "skatulyából" kilógó óriásról. Szélvészként száguldottá végig az életét, lehetetlen nyomon követni őt. De tetten érhetjük egy-egy alkotásában, mint egyik legkiválóbb művében, amelyet Akvínói Szent Tamásról írt.

CGilbert Keith Chesterton 1874. május 29-én született a London melletti Kensingtonban: ír eredetű családból. Középiskolai tanulmányait a Szent Pál iskolában végzi, ahol egy költeményével már 12 éves korában megnyeri a Milton-díjat. 17 éves korában az iskola lapjának (The Debater) szerkesztője. A Slade akadémián képzőművészetet tanul, ezzel egy időben angol irodalmat London egyetemi kollégiumában. Ir és karikatúrákat rajzol: tanárairól, közéleti nagyságokról. I- rodalmi pályáját újságíróként, könyvismertetésekkel kezdi. Első verseskötete • The Wild Knight, A vad lovag - nagy feltűnést kelt. 1901- ben megnősül. Egy mélyen vallásos, az anglikánok "anglo-katolikus" szárnyához tartozó lányt vesz el. 1906-ban szerződést köt az "Illustrated London News" című lappal: hetenként ír bele egy-egy cikket - összesen mintegy ezerötszázat, egészen haláláig. Ugyanakkor ír a "Daily News"-ba is, ennek vasárnapi számát Chesterton cikkével mindig kétszeres példányszámban nyomják. 1916-ban őmaga is lapot indít, amit "G.K's Weekly" címmel haláláig szerkeszt. Elutasítja a birminghami egyetemi katedrát, hiszen előadóterme maga Anglia. 1932-től rendszeresen tart előadásokat a londoni BBC-ben is. 1936 június 14-én agyonhajszolt szíve felmondja a szolgálatot: egy pillanat alatt, minden szenvedés nélkül hal meg. Raymond Los Vergnes így jellemzi ezt a pillanatot: "Úgy hagyott itt minket, hogy még hitt Csipkerózsikában, Mab királynőben és Titániában. Chesterton most is gyermek, a- ki szemét az éj titkaira függeszti; túllépve a sötétségen egy olyan óriással találkozott, aki nagyobb, mint az egész ég. Chesterton a csillagokra szegzett szemmel halt meg. Óriásának neve: Isten"

Az anglikán Chesterton soha nem volt hitetlen. A katolikus hithez híres író barátja: Hilaire Belloc, de mindenekelőtt saját meggyőződése vezette. 1908-ban "tér meg" először és csatlakozik a felesége révén megismert "anglo-katolikusokhoz", a Róma felé utat kereső anglikánokhoz. Hivatalosan csak 1922-ben, 48 éves korában lép be a katolikus egyházba. Amikor megkérdezik tőle, miért lett kato