A Szív, 1975 (61. évfolyam, 1-12. szám)

1975-03-01 / 3. szám

114 likus, lakonikusan csak ennyit válaszol: "hogy megszabaduljak bűneimtől ! " 1923-ban jelenik meg Assziszi Szent Ferencről írt műve és csak tíz évvel később, alapos előtanulmányok után Szent Tamásról szóló könyve. - Chesterton tudta, hogy Akvínó szentjéről nem lehet sem életrajzot, sem méltatást írni. Csak vázlatot akar rajzolni s valami olyat elmondani Tamásról és vele kapcsolatban a világról, amit csak ő tud elmondani. Bevezetőjében így ír: "Orvosság módjára pilu- lává sűríteni a "Néma Szicíliai Ökröt" olyan kísérlet volna, mintegy sültökröt teáscsészéből elfogyasztani... Olyan csuhát, amely be tudj \ogya magyar katolikus világot nemcsak földrajzi távolság válasz* tóttá elazangoltól, Chesterton írásainak magyar vetülete is bizonyítja. Első fordítóját Zsoldos Benőnek hívták (Ember, aki csütörtök volt,

1918) , aztán sorjában; Hevesi Sándor (Hagyományok és hazugságok,

1919) , Hévey Gyula (igazságok, 1919), Bartos Zoltán (A kék kereszt, 1921) és Schőpflin Aladár (Apolló szeme, 1919 és Páter Brown ártatlansága, 1921). I93&ban írt könyvét Szent Tamásról a közben más oldaláról is ismert Boldizsár Iván fordította magyarra (1938). Babits látóhatárán alig-alig tűnt fel alakja, Szerb Antal és Benedek Marcell már jobban felismerték irodalmi jelentőségét, 1954-ben pedig Rónay György jelentetett meg egy alapos tanulmányt róla a "Vigiliá"-ban.

ná borítani ennek az óriás szerzetesnek alakját, sehol sem tartanak raktáron. " - Chesterton a szentet, a forradalmárt akarja megérteni ebben a hallgatag óriásban, aki "összebékítette Arisztotelészt Krisztussal", aki felvéve a harcot az augusztiniánusokkal, a maga helyére rakta Szent Ágostont; aki egyértelműen "igen"-t mondott a teremtésre. 'Talán soha ember olyan közel, mint ő, nem volt ahhoz, hogy a Teremtőt tulajdon nevén nevezze. " Akvínói - vagy ahogy Chesterton mondja - "a Teremtőről nevezett SzentTamás" - a modem eretnekek számára is tartogat feleletet tarsolyában. Kantnak, Hégelnek és társainak. A tomizmust és a józan ész útjáról le-lelépő filozófusokat így hasonlítja egymással össze: "Szent Tamás filozófiája azon az egyetemes közmeggyőződésen alapszik, hogy a tojás - tojás. A hegeliánus azt mondhatja, hogy a tojás tulajdonképpen tyúk, minthogy része egy végtelen fejlődési folyamatnak. A Berke ley-követő azt tarthatja, hogy a tükörtojás csak any- nyira létezik, mint az álom, minthogy