A Szív, 1974 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1974-02-01 / 2. szám
82 a liberációs teológiáról közötti konfliktusokról van szó. A szolidáris szeretet ugyanis mindig arra kötelez, hogy hatásos megoldásokat keressünk a felebarátunkat érő igazságtalan elnyomás megszüntetésére. Amikor a teológia a "felszabadítás" fogalmát magáévá teszi, tu- /~f lajdonképpen hármas jelentéssíkon használja. I.Politikai sí- kon ez azt a törekvést jelzi, amellyel a kapital Izmustól kizsákmányolt népek vagyameglévő társadalmi rendszerek elnyomása alatt szenvedő osztályok sorsán akar változtatni. 2.A filozófia síkján ezzel a fogalommal dolgozik, amikor az emberiség történelmét úgy interpretálja, mint a felszabadítás processzusát (s ez a folyamat a liberációs teológia követőinek szemében most egy nagy minőségi előrelépés előtt áll Dél-Amerikában). 3.Végül teológiai síkon. Itt a hit fényében az emberi történelmet a megváltás folyamataként szemléli s ez a folyamat tulajdonképpen a felszabadításé. Felszabadításé a bűn és annak minden strukturális következménye alól is a politika, a társadalmi berendezkedés, a jogi-, kulturális- és gazdasági adottságok minden szférájában. - Ez a teológia többé nem pusztán ”bölcsesség” és nem csak tudományos "diszciplína", hanem "cselekvéssé" is válik és mozgatója az a kritikai reflexió, amelyet az emberi mozgalmak történelmi jelentősége felől nyerhetünkaz evangélium fényében. A délamerikaiak elképzelésében ez a teológia a kinyilatkoztatás erejében "bevetésre" ösztönöz a felszabadítás érdekében. Anogy egyik művelője, a jezsuita Juan Cados Scannone, a Buenos Aires melletti San Miguel professzora mondja: "Ez a teológia nem szerzetesed Iákban, nem Is egyetemi katedrákon, hanem a történelmi tettek mezején születik. A hívő néptö. megekből lép elő. Azokból, akik azért küzdenek, hogy szavukat hallathassák és koruk emberi történelmének alakítói • nem pusztán tétlen elszenvedői - lehessenek." St. Augustin teológiai napjainak érdekes előadásai közé számít még egy német S. V.D. atya (Hans Füllenbach) beszámolója azokról a kísérletekről, amelyek a délamerikai liberációs teológiát a Fü- löpszigetek adottságaira igyekeznek alkalmazni. Az atya a fundamentális (alapvető) teológia tanára a Manila melletti Tagaytay szemináriumában. Kezdő és óvatos lépések azok, amikről beszámolt, nincs bennük annyi csillogás, mint a délamerikai liberációs teológiát követő mozgalmakban s van náluk egy erősen észrevehető törekvés is, ami a délamerikaiakból hiányzik: egy szigorúbb ragaszkodás a "hivatalos" Egyház gondolatvilágához. Az európai előadók, Kari Kertelge (Trierből) és Hans Wal-