A Szív, 1974 (60. évfolyam, 1-12. szám)

1974-02-01 / 2. szám

79 Amikor európaiak vitáznak ­A liberációs teológiáról A dél-amerikai "liberációs" teológiáról (a felszabadítás teológiája) újabban az öreg Európában is illik komoly diszkussziókat tarta­ni - legalábbis ez a nyugat-németországi főváros melletti St. Augus- tínban tartott nyári (június 14-17) teológiai napoknak a tanulsága. Az itt egybegyült szaktudósok célja elsősorban az volt, hogy magát a li­berációs teológiát, annak képviselőit szólaltassák meg s így világo­sabban láthassák eszméiket. Ugyanakkor azonban bizonyos nézetek tisztázására, megvitatására is számítottaks végül az egész dél-ame­rikai teológiai rendszernek az európai vallásos gondolkodásra való hatásait is fel akarták mérni. Nem kis bátorság kellett az ilyen teo­lógiai napok megrendezéséhez; szervezési nehézségeit sejthetjük, ha arra gondolunk, hogy a német nyelv és német gondolkodás (lega­lábbis egyelőre még) nem a liberációs teológia nyelve és gondolko­dásmódja, Merész kezdések viszont néha nem várt eredményekhez ve­zetnek - a teológiai napok rendezői sem sajnálták meg, hogy német miliőben adtak hangot a liberációs teológia képviselőinek. el szabad itas", "Megszabadítás", "Megváltás" - három olyan / teológiai fogalom, amelyről az I97l-es püspöki szinodus (Rómában) hosszasan vitatkozott, bár ez annakidején a felületesebb szenzációkra éhes újságírók figyelmét elkerülte s így a nagyközön­ség sem értesült súlyukat megillető beszámolóban róluk. A szino­dus tárgyát képző "Igazságosság a világban" című téma kapcsán ke­rül tek elő ezek a fogalmak. A délameri kai püspökök a téma erede­ti vázlatában előforduló mondatot CKrisztus azért jött a világra, hogy mindenfajta szolgaságából felszabadítsa az embert") helyes­nek és meg nem változtathatónak gondolták. Egyes püspökök vi­szont nem tartották megfelelőnek ezt a megfogalmazást s a téma végleges formájában is, a Szentatya záróbeszédében is, a fentebbi

Next

/
Thumbnails
Contents