A Szív, 1974 (60. évfolyam, 1-12. szám)

1974-01-01 / 1. szám

szentbeszéd •

7

dúlni - nem akarjuk a kellemetlent, a rosszat, a kiábrándulást, csak a győzelmet.

"Semmi gondja nem lesz - bízza ránk az egészet" - hirdetik a különféle vállalatok. Mindent, ami gondot okoz, szakértők intéznek el. Utazás, születés, házasság, házvétel, temetés alkalmával ott vannak a szakértők és ők veszik át a gondot - és időt hagynak arra, hogy mi csak karbatett kézzel szemlélj ük az eseményeket. A gyermek első sírását a szakértők hallják. A súlyosan beteg vagy hosszan lábadozó személyt kivesszük a forgalomból, és szakértők viselik gondját a modern technika minden előnyét élvező otthonban. A temetéskor az elmúlás gondolata teljesen hiányzik. A halott arcát majdnem "élőnek" púderozzák, a család tisztes távolban áll a mesterséges gyeppel borított halomtól, és semmi nyoma annak, hogy a földbe tér vissza aföld- ből vett ember.

Szakértőkre szükség van - és kérjük ki tanácsukat és forduljunk hozzájuk segítségért. A baj ott van, hogy ámítjuk magunkat és azt hisszük, hogy a szakértők gondtalan életet tudnak biztosítani számunkra. Ez a gondtalanság utáni vágy, a menekülés az élet csúnya valóságától, fényes bizonyítéka annak, mennyire szívünk mélyén él az örökkévalóság utáni vágy. Nem akarjuk észrevenni a küzdelmet, any- nyira a győzelemre szegezzük a szemünket. Gondtalan, boldog, önfeledt élet után vágyik az ember, csak az árat nem akarja megfizetni érte.

A nem hívő ember nagyon is tudatában van az élet sötét oldalának. Ezért nem tudja elfogadni az örök életet, az isteni gondviselést és a szeretet győzelmét. "Nem látod - mondja - a betegek szenvedését, a haldoklók sóhaját, a háború pusztítását, az emberek zsugoriságát és irigységét? Hogyan beszélhet valaki ezek után boldogságról? Ne ámítsuk magunkat. Gyűrjük fel az ingünk ujját és igyekezzünk, a- mennyire csak lehet, segíteni. Mentsük, ami menthető és ne álmodozzunk mennyországról."

A hívő ember sem zárhatja be szemét az élet sötét oldala e- lőtt. Tudatában van annak, hogy az életben fény és árnyék, öröm és szenvedés, egymást váltogatják. Vannak percek, amikor szeretné az időt megállítani, hogy élvezze a munkája sikerét, régen tervezett álmai megvalósulását, barátai és családja szeretetét. Máskor Szent Pállal úgy érzi, hogy naponta meghal. Minden kiábrándulás, sikertelenség, betegség elemészti erőit. Ebbe a hullámzásba lép bele a hívő