A Szív, 1974 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1974-02-01 / 2. szám
70 Svédországban lőtt. Hasonlóképpen; a váláshoz, a házassági kötelék törvényes felbontásához legyen elegendő a két érdekelt fél ilyen óhaja. A komm is- siónak ezzel az ajánlatával nem mindenki volt megelégedve. Katolikus részről hangzottak el a legjobban megokolt tiltakozások ellene. Kemény és éles harc folyt 1972-ben egy másik kormány kom- missió (az abortus kérdésével foglalkozó) 1971 végén közzétett jelentésével kapcsolatban. A jelentés a magzatelhajtásnak "magánüggyé" nyilvánítása mellett szállt síkra és minden tekintetben ki akarta venni a törvény regulációja alól. Erre a felfogásra két oldalról jött ellenkezés: a hívő keresztények és az orvosi körök részéről. A katolikus ellenzék a kommissió jelentését és ajánlatát az elkereszténytelene- dés tipikus példájának bélyegezte s az egyházak (még a pünkösdisták is) tiltakozó nyilatkozatát a luteránus érsek nyújtotta át a kormánynak. Az akkor elállt attól, hogy az abortus kérdésében a gyakorlatba ültesse át a kommissió javaslatait. A nagyszámú kérelem ellenére sem hajlandó a közoktatásügyi miniszter államsegélyt adni a magániskoláknak. A svéd közoktatás- ügy monolitikus jellege talán még a vasfüggöny mögé eső államok iskolamonopóliumát is felülmúlja. Egy katolikus gimnáziumunk van Svédországban és három elemi iskolánk (kettő ezekből Stockholmban, egy Gothenburgban). Tanulmányi és nevelési színvonaluk közmegbecsülés tárgya, de állandó anyagi nehézségekkel küzdenek. A luteránus (evangélikus) egyház államvallás jellege természetesen nem problémamentes a svéd katolikusok számára. Nem kell a teljes luteránus egyházi adót fizetniük, ennek 60%*át azonban bevasalják rajtuk azon a címen, hogy a temetők gondozásához és az anyakönyvezés kiadásaihoz (ezt a luteránus egyház végzi az állam számára) járulnak így hozzá. A katolikusoktól befizetett pénzeknek - egy tavalyi kormánykommissió vizsgálatai szerint - azonban 60%-át nem az említett két célra, hanem pusztán vallási természetű kiadásaikra fordítják a luteránusok. így előáll az az érdekes helyzet, hogy adóik révén a katolikusok több pénzt adnak a luteránus egyháznak, mint a sajátjuknak... A svéd luteránusok egyébként több pontban is különböznek az átlagos protestáns egyházaktól. Igen fejlett és nagy gonddal betartott liturgiájuk van, magas színvonalú az egyházzenéjük és lelkészeik eg- zegétikus (szentírási) képzése is igen magas fokú. Tagjainak vallási gyakorlata érdekes ellentéteket mutat. A svédek 86-96%*ban kérik egyházuktól a keresztséget, a bérmálást, a templomi házasság- kötést és temetést. De csak 3.3%-iik jár a vasárnapi istentiszteletek
