A Szív, 1974 (60. évfolyam, 1-12. szám)
1974-12-01 / 12. szám
542 a szentév és az ószövetség szól az adás-vételi szerződéseknek a jóbel-éwel kapcsolatos módosulásairól. Ha például valaki városi házát eladta, csak egy esztendeig válthatta vissza, egy év elteltével véglegesen az új birtokosé lett. Az ilyen előírás nyilván kedvezett a városok alakulásának, a fallal körülvett város ugyanis egyben erőd is volt, tehát a honvédelmet szolgálta. Amikor szántó vagy szőlő eladására került sor, a vételár megszabásában tekintettel kellett lenni arra, hogy milyen közel, illetve milyen messze van a legközelebbi jóbel-év. A törvény egyaránt védte az eladót és a vásárlót. E ddig azt láttuk, hogy mint mond a szentírás a szombat-évről és a jóbel-évről. Most lássuk, mit mond a szentírástudomány. Nagyon is érdekel bennünket, hogy megvalósult-e a gyakorlatban ez a törvény. Mert csak fentttartással tudjuk inkább elhinni, mint elfogadni, hogy a választott nép történetében minden ötvenedik esztendő valóságos társadalmi földrengésként állította vissza a törzsi berendezkedés kezdeti viszonyait. A szentírástudomány megállapítása szerint semmivel sem bizonyítható, hogy a jóbel-év előírásait csakugyan alkalmazták volna a gyakorlati életáen. Mózes harmadik könyvének 27, fejezetében és Mózes negyedik könyvének a 36. fejezetében ugyan találunk utalást a jóbel-évre, de mindkét szöveg abból az időből való, amikor a "Mózes öt könyve" című gyűjtemény ma olvasható szövegét írásba foglalták. Vagyis mindkét szöveg igen késői eredetű * és eredetében a jóbel-év törvényének a Mózes harmadik könyve 25. fejezetében található szövegétől függ. A szentírás egyetlen történeti könyvében sincs nyoma annak, hogy a jóbel-év gyakorlatilag is megvalósult volna. Jeremiás próféta a zsidó rabszolgák fölszabadításáról szólva, könyve 34. fejezetében, Mózes ötödik könyvének 15. fejezetét idézi, de nem említi a mi 25. fejezetünket. Nehemiás törvénye, a babiloni fogságból való szabadulás után, a nemzeti restauráció alkalmával említi a szombat -évet, de hallgat a jóbel-évről. Ezekiel próféta könyvében van ugyan szó arról, hogy a fejedelem által adott földnek a kiegyenlítődés évében vissza kell térnie a fejedelem birtokába, de a szentírástudósok véleménye szerint ez a szöveg később került Ezekiel könyvébe. Iza- jás próféta 61. fejezetében a "kegyelem évére" találunk utalást, a foglyok kiszabadulásáról van szó, de ez a szöveg is a babiloni fogságot követő időkből való. * Mózes, az Egyiptomból való kivonulás nagy egyénisége, valószínűen II. Ramzesz fáraó (Kr.e. 1301-1234) idejében élt. Öt könyvének végleges formája viszont a Kr.e. 4. század folyamán alakult ki.
